Budapest fürdőkultúráját senkinek nem kell bemutatni, hivatalosan is a világ egyik gyógyfürdő nagyhatalma a főváros. Mikor használjuk ki ezt az adottságot, ha nem télen? Csak emlékeztetőül: összesen 118 fúrt és természetes forrás van Budapest területén, ezek táplálják az alábbi összeállításban szereplő gyógyfürdők vízinfrastruktúráját is, durván 500 éve. A török idők óta a lényeg nem sokat változott, de azért az összes fürdő igyekszik kicsit megújulni évről évre.

A fürdőkultúrát kedvelőknek igazi rejtett kincs a Soroksári út mellékutcájában található, az utóbbi két évben több ráncfelvarráson és bővítésen átesett Dandár. Talán sokak fejében még a békebeli szoci lepusztultság emlékképe élhet a hellyel kapcsolatban, tévesen.

A télen is nyitott, vadiúj udvari medencével, illetve a felújított benti termálokkal a Dandár talán a legjobb ár-érték csomagot nyújtja jelenleg (a szolgáltatásokban gyógyvíz, masszázs,  szauna és gőz is szerepel. A termál részre 2400 forinttól lehet belépni.

A fenntartók igyekeznek is megbecsülni mindezt, ezért a korábbi évekkel ellentétben ma ránézésre ez az egyik legtisztábban tartott fürdő is. Ugyancsak pozitívum, hogy már reggel 6-tól (este 8-ig) nyitva van a hely, így egy jó dandározás akár még munka előtt is beleférhet.

A rutinos fürdőbe járók már bizonyára felfedezték maguknak a 2012-ben újranyitott Veli Bejt, de szélesebb körben talán még kevesen ismerik. Az Árpád fejedelem úti (a Margithíd budai hídfőtől nem messze) törökfürdőt a 16. században alapították ugyan, de a közelmúltig hosszú évszázadokra parkolópályára került (illetve részben kórházat építettek rá), ma viszont konkrétan a legmodernebb budapesti fürdő.

A reumatológiai és kardiológiai osztállyal egybeépített, a Betegápoló Irgalmasrend által működtetett Veli Bejben a megszokott elemeken túl figyelemreméltó a Kneipp-sétáló, a súlyfürdő és az élményzuhany is, de a csúcspont a kupolás központi gyógymedence, ami a török időket idézi.

Az eklektikusságában is letisztult fürdő további erőssége a családias hangulat (kb. 80 fő a befogadóképessége), amit az intim „családi kabinok” is jól támogatnak. Mindez már 2200 forintért elérhető, naponta két idősávban (reggel 6:00-12:00 és délután 15:00-21:00-ig).

Ha valaki kedveli a romlatlan, velejéig törökös fürdőhangulatot, az a 16. században épített Király fürdőt imádni fogja. A Bambi és a Külügyminisztérium tőszomszédságában, a Fő utcán található fürdő kívül és belül is nagyon lepukkantnak tűnik, ám az ínyencek szerint egyszerűen csak patinás.

Emellett pedig minden megvan benne, amiért az ember fürdőbe jár: a fedett részen négyféle gyógymedence, hőlégkamrák, gőzfürdő és jakuzzi. A főműsor pedig az udvaron van: a csak néhány éve beújított, egyszerre mintegy hat főnek kényelmes fadézsa. Ez a fürdőnek az a pontja, ahol igazán érdemes figyelni, mert a legjobb beszélgetések általában ebben a műemlékekkel tarkított egyedi miliőben kerekednek.

A hangulatot kiválóan meg tudja dobni a büfészervíz is, amiért csak csengetni kell. A reggel 9-től este 9-ig nyitva tartó fürdő amellett, hogy az olcsóbbak közé tartozik (jegyárak 2700 forinttól), próbál haladni a korral is, és a multifunkcionalitás jegyében tavaly óta konditermet is üzemeltet (10-18 óráig).

A Rudassal (amit a Királyhoz és a Veli Bejhez hasonlóan eredetileg Szokoli Musztafa jegyzett) a közép árkategóriából átkúszunk a luxusba, azok közül viszont a legmegfizethetőbb megoldás a 2014-ben renovált és kibővített, a Gellérthegy lábánál fekvő wellnessőrület.

A turisták szótárában a gulyással egy súlyban szereplő Rudas árszabása lélektani határon mozog (3200 forinttól vannak belépők), viszont a legdrágább versenytársaknál a közelmúltbeli felújításoknak és bővítésnek köszönhetően összetettebb élménycsomagot nyújt.

Az egyébként is pazar adottságokkal rendelkező Rudas nagyot húzott a renováláskor épített panoráma jakuzzival – ilyen erős, „mielőtt meghalok” jellegű látványt semelyik másik fürdő nem ad a városra.

A telhetetlenek számára hasznos infó lehet, hogy mintegy 5500 forintért a belépő mellé 3 fogásos (a környezethez méltó) vacsorát is kaphatunk a szintén az új szárnyon kialakított étteremben. És igen, a legendás péntek-szombat éjszakai fürdőzések is még mindig léteznek, ahogy szeparált női (kedd) és férfi napok (hétfő, szerda, csütörtök, péntek) is.

A Lukácsnak az itt tevékenykedő Szent János-lovagok (és a feltörő hőforrások) révén már a 12. században is a betegápolás volt a fő profilja, ma sincs ez másképp. Jelenlegi kialakítását a 19. században nyerte el, és több fürdőhöz hasonlóan a közelmúltban (2012-2013), egymilliárd forintból jelentősen modernizálták az egykor a legendás művészek (pl. Örkény, Kodály, Latinovits, Garas) törzshelyének is számító Lukácsot.

Az úszó-, élmény-, gyógy-, és súlyfürdő medencék mellett itt is van Kneipp medence és egy komplett wellnessfalu szaunákkal, Himalája sófallal, egyebekkel (a szaunavilágért a 3300 forintos alapbelépőn felül kell még fizetni), de érdemes kipróbálni a török masszázsokat is.

A reumatológiai beutalóval is gyakran látogatott fürdő gyógyszolgáltatásait felsorolni is hosszú lenne, tavaly évvége óta konkrétan fogászat is van már az épületben (a vízre kilátással).

A Lukács ezzel együtt koránt sem csak a gyógyulni vágyókat szólítja meg, tavaly óta új szolgáltatás például a péntek éjjelente rendezett egész estés szauna party is, amikor a fürdő a rendes nyitva tartás (reggel 6-tól este 10-ig) helyett hajnal kettőig várja a vendégeket.

A Széchenyi (azaz Szecska) Európa egyik legnagyobb termálkomplexuma, turisztikai nagyágyú, az egyszer élünk életfelfogás iskolapéldája. A népszerűség árnyoldala, hogy sokszor be sem lehet férni megváltani az egyébként nem a magyarok pénztárcájának kedvező 5000 forintos belépőt.

A neo-barokk stílusú városligeti fürdő egyébként a fiatalabbak közé tartozik, hiszen csak a 20. század elején építették. Ami a Széchenyiben nincs, az nem is létezik (szaunavilág, gyógykezelések, fitnessz, stb.), vagy korábban valóban nem is létezett, mint pl. a nyári újítás, a prágai specialitásnak számító sörfürdő (BeerSpa), ahol a sörkészítésnél is használt alapanyagokkal gazdagított vízzel és sörcsapokkal felszerelkezve várják a hedonistákat.

A tetőpont vitathatatlanul a Magyarország imázsfilmek állandó díszletének számító kinti („sakkozó bácsis”) medence, ami pár pohár borral leöblítve a karácsonyi ráhangolódás leghangulatosabb helyszíne lehet. Éjszakai fürdőzési lehetőség itt is van, ilyenkor este 10 helyett hajnali 3-kor zár a fürdő.

Országimázs tekintetében a Széchenyihez hasonló státuszt képvisel a Gellért, amelynek „csodavizét” már a 15. században ismerték, a szálló részeként működő, szecessziós stílusban épült fürdőt viszont csak 1918-ban nyitották meg, legutóbb pedig 2008-ban esett át nagyobb renováláson.

A belépőket (5100 forinttól) ez esetben is inkább a szálloda vendégeire szabták, mintsem a magyar átlagkeresetre. Ennyi pénzért el is lehet veszni az összesen 12 medencét számláló monstrumban, extrább szolgáltatások pl. a „vörösboros fürdő rituálé” a Zsolnay díszkádban, a privát termálvizes fürdőzés külön szaunával, de még spa pedikűr is van.

A kényeztetés mellett a reggel 6-tól este 8-ig nyitva tartó Gellértben is nagy hangsúlyt fektetnek a gyógyászatra, a Lukácshoz hasonlóan itt is van pl. fogászat, illetve kórház (inhalatóriummal).

Rendszeres fürdőzőknek érdemes tudni, hogy a 2017. december 31-ig a Gellértbe és Széchenyibe is érvényes, 5000 forintos Zsigmondy-klubkártyával 50 %-os kedvezménnyel is megváltható a szekrényes belépő, 4 órás tartózkodási limittel. Ugyanezzel a kártyával az idéntől egész évben üzemelő zuglói Paskál fürdőbe is be lehet lépni egy alkalommal.