Bár visszakeresni nem egyszerű: mintha tavaly nyáron debütált volna a magyar „alternatív” webáruházak és bioboltok kínálatában a perui kovaföld, amely az utóbbi hetekben és hónapokban igazi trendszetterré nőtte ki magát a megváltásra szakosodott étrend-kiegészítők piacán. Szinte minden netes fórumon, főként a Facebookon szaladtunk bele a porba, de számtalan beszélgetés során is próbáltak meggyőzni bennünket olyasmikről, hogy „a perui kovaföld nem csodaszer, hanem az emberi szervezet az, mely képes megújulni, ha tisztán rendeltetésszerűen működik. Más kovaföldekkel ellentétben, egyedül a perui képes kivezetni a baktériumokat, a vírusokat és a nehézfémeket a szervezetből, pusztán a szerkezetéből adódóan.” – Mivel egyrészt rég hallottunk ennyi jól hangzó bullshitet, másrészt anno jártunk kémiaórára, úgy éreztük, hogy itt az ideje egy alapos diétakritikának.

1. „A perui kovaföld nélkülözhetetlen az élethez!”

A kínzó kérdések sora eleve ott kezdődik, hogy egyáltalán mi a túró ez a sárgásfehér por formájában kapható perui kovaföld? A legfőképpen méregtelenítésre, illetve a rejtélyes, ám annál fenyegetőbben hangzó szilícium-dioxid-hiányos állapotokra ajánlott készítmény lényegében nem más, mint a kovamoszatok és a kovaszivacsok maradványa. Mivel ezek a sugárállatkák és egysejtű kis lények vázuk legfőbb alkotóelemeként a szilíciumot használják fel, elporladásuk után amorf szilícium-dioxidot hagynak örökül. Na, ez az, amit némi színkeverés után eladnak nekünk – mondják az általunk megkérdezett szakértők. Kiss Anna dietetikus és Tóth Barbara, a Szegedi Egyetem gyógyszerésze azt is erősen gyanítja, hogy a perui inkább csupán a fantázia szülte, egzotikus hatást keltő eposzi jelző a kovaföld előtt, mintsem a pontos származási hely megjelölése.

Wikimedia Commons

Bár ez lenne a legnagyobb csúsztatás az „igazi” perui csodafölddel kapcsolatban! A kovapor fogyasztásának nélkülözhetetlenségéről győzködő leírások egyik legszebb momentuma, mikor félrevezetően a Nobel-díjas Adolf Butenand professzort idézik, aki állítólag kijelentette, hogy az élet nem is létezhetne szilícium-dioxid nélkül. Valóban nem, a kovamoszat élete semmiképp. Ha az emberi élet szilíciumalapú lenne, akkor mi lennénk E. T. A. Hoffmann novellájából a homokember. Köszönjük, az emberi élet továbbra is szénalapú, Buthenand professzor pedig a nemi hormonok kimutatásáért kapott kémiai Nobel-díjat 1939-ben, amit egyébként Adolf Hitler őszinte híveként a náci párt nyomására akkor át sem vett. „Bevett fogás ezeknél a szezonális csodaszereknél Nobel-díjasokra hivatkozni. Szent-Györgyi Alberttől is eljutottak már páran addig, hogy a citromlé gyógyítja a rákot” – figyelmeztet Tóth Barbara.

2. „A szilícium-dioxid a szervezet szinte összes részének egyik fő alkotóeleme”

Szakértőink szerint valóban van némi, kb. 1-1,5 gramm szilícium az emberi szervezetben, ami döntően a csontokban, a porcokban, a bőrben, a hajban, a körömben fordul elő. Míg Kiss Anna azt mondja, hogy a szilícium létfontosságú számunkra, addig Tóth Barbara óvatosabban fogalmaz: „nyomelemként feltételezhetően szerepet játszik a szervezet egészséges működésének fenntartásában, ugyanakkor a pontos élettani szerepe egyelőre nem tisztázott, és nélkülözhetetlensége sem bizonyított”. Ugyanakkor abban a gyógyszerész és a dietetikus is egyetért, hogy a szilíciumszükségletre vonatkozó vizsgálatok szerint a napi felvétel 20-40 mg közötti, és szoros összefüggést mutat a táplálkozási szokásokkal. Ezen túl viszont még sosem készült olyan vizsgálat, amely a hazai szilíciumellátottságot vizsgálta volna, így ajánlott napi szilíciumbevitelre vonatkozó ajánlás egyelőre nem létezik.

3. „Nem kell félni a túladagolástól. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy nincs káros mellékhatása a fel nem szívódott szilícium-dioxidnak.”

Egyes vizsgálatok alapján egy 70 kilós felnőtt naponta 1750 mg szilíciumot fogyaszthat mellékhatások nélkül – figyelmeztet Tóth Barbara, aki hajmeresztőnek tartja, hogy a perui kovaföld „használati utasításában” napi 7 gramm bevitelt javasolnak. Bár a gyógyszerész szerint a szilícium-dioxid halálos dózisa alapvetően nagyon magas, és amennyiben tényleg az van a készítményben, amit állítanak, az a szervezetben ebben a formában nem fog felszívódni. „Ez a puszta átverés kategória. Sokkal nagyobb probléma, hogy milyen egyéb anyag van még a porban, hiszen a forgalmazók többsége csupán 94% szilícium-dioxid-tartalmat ígér” – mondja Tóth Barbara. Kiss Anna azt is hozzáteszi, hogy a perui kovaföld rendelkezik ugyan OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) nyilvántartási számmal, ám a termék hatósági bevizsgálása egyelőre nem történt meg:

Wikimedia Commons

„Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó rendelet lehetőséget teremt táplálkozási, élettani előnyökkel bíró hatóanyag alkalmazására, azonban ezek mennyiségére és minőségére vonatkozóan a rendelet nem ad támpontot. Éppen ezért egyes összetevők tartós alkalmazása komoly potenciális mellékhatásokat eredményezhet. A mellékhatásokat okozhatja a hatóanyag toxicitása, kölcsönhatása gyógyszerrel vagy élelmiszerrel, nehézfémmel, vegyszerrel való szennyeződés, és allergén anyagok jelenléte. Több európai táplálkozástudományi társaság általánosan elfogadott álláspontja, hogy a megnövekedett tápanyagszükségletet lehetőség szerint az étrend megváltoztatásával kell fedezni. Az élelmiszercsoportok és nyersanyagok válogatásával, valamint megfelelő konyhatechnológiai műveletek alkalmazásával megvalósítható a nagyobb tápanyagszükséglet fedezése.”

4. A perui kovaföld a leghatékonyabb méregtelenítő és tisztító!

Szögezzük le sokadszorra: méregtelenítő hatással házalni nettó átverés bármilyen diéta, gyógyszer vagy étrend-kiegészítő esetén. Ha mégis ragaszkodunk a kifejezéshez, a „méregtelenítést” egy egészséges ember mája és veséje tökéletesen elvégzi. Továbbá a méreganyagok elkerülésének fontos állomása lehet, ha eleve nem fogyasztunk a perui kovaföldhöz hasonló, kétes eredetű étrend-kiegészítőket, amelyek a gyógyszerész szerint tulajdonképpen csak egy-két fokkal jobbak annál, mintha egyenesen a játszótérről lapátolnánk a szánkba a homokot.

Szóval hiába próbálnak megetetni bennünket olyan jól hangzó üzenetekkel, hogy a perui kovaföld szűrőhatása kivételes, ez megint a klasszikus féligazság kategória: hiszen a Bibliában is benne van, és önmagában is idézhető, hogy „Isten nincs”, csak a mondat második fele úgy hangzik: „mondta a balga”. A kovaföldnél pedig a teljes valóság az, hogy valóban használnak homokszűrőt az ipari szennyvizek tisztítására. Kiss Anna tudományos precizitással így fogalmaz: „a szilíciumot a víz oldott szennyezőanyag-tartalmának (nehézfémek) eltávolítására használják, azonban semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy ez a mechanizmus az emberi emésztőrendszerben működne, illetve, hogy a szilícium bármilyen jelentőségteljes hatással lenne az emésztésre.”

5. Kivezeti, sőt, kihúzza a szervezetből a nehézfémeket!

Szakértőink szerint nagyon nagy bajban lennénk, ha bármi is kivonná a szervezetünkből a nehézfémeket, mert bármennyire is irtózunk az indusztriálisnak és mesterségesnek hangzó hatásoktól, attól még tele vagyunk létfontosságú nehézfémmel. „Ha a szervezetben található B12-vitaminból kivezetnénk a kobaltot, az végső soron B12-vitamin-hiányhoz vezetne, ami idegi zavarokat, vérszegénységet, érszűkületet okozhat. A réz több enzim működésében vesz részt, a króm pedig a szénhidrát-anyagcseréhez nélkülözhetetlen. A vasról mindenki tudja, hogy elengedhetetlenül fontos a vérben lévő oxigén szállításához” – magyarázza Tóth Barbara.

AFP / Alice S.

6. A kalcium nem képes felszívódni a szilícium-dioxid nélkül.

És most idézzük a tudományosnak ható zagyvaság egyik iskolapéldájaként az egyik kovaföld-forgalmazó egyik reklámanyagának kiemelt mondatát, némi stilisztikai feljavítás után: „A tudományos kutatások azt mutatják, hogy a szilícium-dioxid képes átalakulni traszmutáció során kalciummá, ha a szervezetnek szüksége lenne rá, de nincs más forrása. Ez a tény önmagában is elegendő arra, hogy a kovaföldet rendszeresen fogyasszuk.”

A gyógyszerésznek, mint mondja, ettől is égnek áll a haja, mert az való igaz, hogy a transzmutáció folyamán az egyik elemből egy másik elem lesz. A radioaktív bomlás például természetes transzmutációnak számít, melynek során a radioaktív elem stabil elemmé válik. Az atommagok eredményes ütközése a napban megtörténik, de az emberi szervezetben a szilícium-atommagok kalciumatommá egyesülését egy atomvillanáshoz hasonló fényjelenség kísérné. Ez pedig – ahogy például Hirosimában és Nagaszakiban is láthattuk – az élettel összeegyeztethetetlen.

7. A perui kovaföld csökkenti a koleszterinszintet.

„Egy kis elemszámú humán kutatás a kovaföld lehetséges, koleszterinszintre gyakorolt pozitív hatását tanulmányozta étrend-kiegészítőként fogyasztva” – mondja Kiss Anna. A dietetikus mindebben egyből rámutat a csúsztatásra: „a kutatásban 19 fő vett részt, akik 8 héten keresztül naponta háromszor fogyasztottak kovaföldet étrend-kiegészítő formájában. A kezdeti vérzsírparaméterekhez képest a résztvevőknek mind a koleszterin-, mind a trigliceridszintjük csökkent, azonban a vizsgálat kontrollcsoport bevonása nélkül történt, így nem bizonyítható, hogy a csökkenés a kovaföld fogyasztásának köszönhető.”

Wikimedia Commons

+1. Továbbá gyógyítja a rákot, szebbé varázsolja a bőrt, a fogakat, gátolja az öregedést, növeszti a hajat, és még fogyaszt is!

Egyik állítást sem igazolja egyetlen tudományos kutatás sem, az pedig eleve gyanús, ha egy „csodaszer” túl sokat ígér nekünk. A perui kovaföldnek és társainak mégis azért dőlünk be időről időre, mert szeretünk az egyszerű, a természetesnek és organikusnak tűnő dolgoknak nagyszerű hatást tulajdonítani. A tudomány viszont nem ismeri azt a kategóriát, hogy „egyszerű”, a bizonyítottat és a nem bizonyítottat viszont igen. Az pedig egy szintén fontos üzenet szakértőink szerint, hogy egy mikrotápanyag-hiány megállapítása sokszor még az orvosok, a gyógyszerészek és dietetikusok számára is nagy kihívást jelent. Nem is javasolják a vitamin- és az ásványianyag-pótlást, maximum csak szakértő elrendelésére: ezekre nincs szükség a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgásban gazdag életmód mellett.

*

Végül, de nem utolsó sorban, ne legyünk igazságtalanok, és adjunk még egy esélyt a perui kovaföldnek az egyik Facebook-komment nyomán: „Az állati felhasználásról eddig senki sem tért ki. Pedig én a tyúkjaimat szórom be vele, és a tápjukba is keverek, a paraziták ellen. A hatást mechanikus úton fejti ki. Persze lehet, hogy ez sem igaz a kovaföldről, de több mint öt éve tartok tyúkokat, és parazita még nem volt bennük/rajtuk.”

Hús kell, meg paleocsinta: így ártanak a kamudiéták

Csokoládé- vagy káposztaleves-diéta? Vega legyek vagy inkább paleózzak? Zsír vagy olivaolaj? Glutén- vagy a laktózmentes? Megannyi kérdés, és megannyi csodát ígérő módszer és forradalmi újítás cirkulál a fogyókúra- és az étrendpiacon: szinte minden napra jut valami, ami azt ígéri, hogy megváltoztatja az életünket, meggyógyít, és jobb emberré tesz.