Vannak csodamódszerek, amelyek egy-két hét alatt tíz kilótól is megszabadítanak, a kalóriaszámlálás pedig badarság – állítják egyes bulvárlapokban és a közösségi médiában felkapott fogyókúrákról. Ezek a divatos módszerek sokaknál hatástalanok, súlyos szövődményeik lehetnek, a jojóhatásról nem is beszélve. Utánanéztünk, melyik hogyan működik – ha egyáltalán működik.
Sokan hiszik, hogy a hormonok felülírják a kalóriadeficitet, és ezért lehetetlen megszabadulni a plusz kilóktól, de vajon igaz ez? Miért nem sikerül a fogyás még diéta mellett sem? Cikksorozatunk 2. részében utánajárunk a leggyakoribb tévhiteknek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vércukor-ingadozás szerepének, és megmutatjuk, mi történik valójában a szervezetben.
Sok nő úgy vág bele újabb és újabb diétákba, hogy közben észre sem veszi: a teste már rég vészjeleket küld. Kimaradó ciklus, állandó fáradtság, alvásproblémák, szorongás az étkezés körül, romló teljesítmény – a túlzott kalóriamegvonás ára gyakran nem azonnal látszik. Miközben a longevity világában egyre népszerűbb a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt, a női hormonrendszer sokszor egészen másképp reagál az energiahiányra, mint azt a trendek sugallják. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.
Új rovat indul a Pulzuson: Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember a longevity szempontjából is meghatározó táplálkozási trendeket elemzi. Elsőként az időszakos böjtöt – ami sokak szerint csodaszer, azonban mégsem ajánlott mindenkinek. Arra is kitér, hogy bár nagyon elterjedt mostanában a reggeli elhagyása, ez a trend pont ellentmond az egészséges cirkadiánműködésnek.
Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, a ketogén diéta miatt javulhat-e az egerek izomműködése. Az eredmény több szempontból is érdekes lehet.
Milyen étrendet kövessünk, hogy egészségesek maradjunk, és hosszú ideig éljünk? A vegetáriánus vagy a vegyes étkezés az egészségesebb? Mennyi fehérjére van valóban szükségünk? Lehet-e izmot építeni vegánként? Mi az, aminek minden egészségtudatos ember konyhájában ott lenne a helye?
Az elhízáson nem a gyors diétákkal, hanem életmódváltással és orvosi támogatással tudunk segíteni. Dr. Merkely Bélával, a Semmelweis Egyetem rektorával, kardiológussal, szívgyógyásszal beszélgettünk.
Amerikai és argentin kutatók 22 kutatás eredményeit vizsgálták meg, az adatok alapján pedig úgy tűnik, a fogyás tekintetében nem szabad túl sokat várni az időszakos böjtöléstől.
Az egész világon még csak párszáz alkalommal dokumentálták azt a bőrproblémát, ami egy keto diétára váltó férfinél jelentkezett. Szerencsére könnyű a kezelése.
Ha szeretne hosszú távú sikert elérni a fogyásban, nem érdemes túl szigorúra szabni a diétáját – mondják a kutatók. A kiegyensúlyozottság és a mérsékletesség lehet a kulcs.
Ausztrál kutatók szerint bár örömteli, ha valaki oda akar figyelni az étkezésére, alapvetően az egészséges életmódot is túlzásba lehet vinni.
Aki valaha is diétázott, biztosan hallotta már a „cheat day” vagy „cheat meal” kifejezést. A hétköznapi szóhasználatban ez azt jelenti, hogy valaki megszakítja a diétát egy szelet tortával, pizzával vagy fagyival – és ezt egyfajta jutalomként, vagy éppen „csalásként” értelmezi. A megközelítés azonban legalább annyira problémás, mint amennyire elterjedt.
Rengetegen követnek speciális étrendet, többségük egészségügyi okok, például laktóz-, glutén- vagy másfajta érzékenység miatt. De miért okozhatnak szorongást a különféle diéták? Hogyan válhat az életmódváltás egyfajta „kapcsolati mérőeszközzé”, és miért tévút, ha fogyókúraként tekintünk a mentes étkezésre? Milyen hatással van a gyerekekre, ha kiskoruktól fogva figyelniük kell arra, hogy nem ehetnek meg bármit, amit a társaik igen? Ezekről is kérdeztük Czecz Fruzsina gasztropszichológust nemrég megjelent könyve kapcsán.
Úgy tűnik, az életmód megváltoztatásához soha nincs túl késő.
A különböző diéták közül a nyarak egyik slágere a monodiéta, vagyis az a táplálkozási mód, amikor valaki csak egyféle ételt eszik a testsúlycsökkentés érdekében. Csakhogy nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás.
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
Szörnyű fogyókúrára fogta magát gimnazistaként.
A nyári szezon előtt az edzőtermek ezerrel hirdetik a kedvezményekkel megtámogatott, néhány hetes „bikiniprogramokat”, amelyek jól hangzanak ugyan, de csodát azért nem érdemes várni tőlük: könnyű belebukni, és még többet visszahízni, mint ahány kilóval eleve belevágtunk. Min múlik, hogy ki adja fel idejekorán az életmódváltást, és viszi sikerre? Mi kell ahhoz, hogy tudjuk tartani a heti egykilós fogyást, és közben izmosodjunk is? Miért jóval kisebb a napi húszezer lépés hatékonysága, mint amekkorát tulajdonítunk neki? Személyi edzőt kérdeztünk.
