pince.bock.hu

hvg.hu: Mi volt a célja az estével?

B.J.: Szerettem volna megmutatni a kedvenc boraimat, amiket szívesen iszom. Mondjuk, ebből túl sok van, az összest nem lehet megmutatni, a minapi borsorból is fájón hiányzott a Cabernet Sauvignon Jammertal Selection. Sajnos, véges az ember befogadási kapacitása, így is volt összesen 12 bor plusz a sorbet a pezsgővel. A cabernet franc is hiányzott, pedig azt is nagyon szeretem, meg a kékcímkés merlot – és persze a royal cuvée. Nyilván, az ilyen alkalmaknak marketingértéke is van, bár mindent mi sem tudhatunk. Amikor például bevezettük a Rosé Fannit, azt hittük, hibáztunk, mert nem nagyon volt rá kereslet, igaz, nem is nagyon dolgoztunk rajta. Eltelt pár hónap, egyszer csak megkóstoltuk, és rájöttünk, hogy nagyon jó! Vacsora előtt, vacsora után szívesen poharazgattunk vele, szerintem néhány száz palackot biztos megittunk belőle családi körben és egy-két közeli kollégámmal. Mivel szerettük, egyre többet ajánlottuk, így lett piaca és forgalma is. Lehet, hogy az óborokkal is így járunk majd.

hvg.hu: A Bock Cuvée 2000-es évjárata nagy sikert aratott. Önnek is ez ízlett a legjobban?

B.J.: Nem, én most is az 1999-esre voksoltam. Elismerem, a 2000-es valamivel simulékonyabb, de nekem akkor is a régebbi tetszik.

hvg.hu: Mintha ez lenne a különbség a Libra és a Capella között is. Ez az a bizonyos páros, amit apa-fia borpárbajként is emlegetnek, hiszen a Capella az ön stílusa, míg a Libra Valér fiáé.

B.J.: Megint vitatkoznom kell: a legutóbbi kóstolón a 2000-es évjáratú borokat hasonlítottuk össze, és nekem most a Capella savszerkezete jobban tetszett, talán azért, mert a Librát kicsit elvitte a francia hordó. Persze, minden szentnek maga felé hajlik a keze, de annyi elismerést kapott már a Libra, bekerült a világ 50 legjobb bora közé is az egyik évjárata, hogy talán megengedhetem magamnak, hogy ebből az évjáratból a Capella csússzon jobban.

hvg.hu: Ezzel nem tudunk vitatkozni. Mennyi ideig készülődnek egy-egy ilyen estére, amikor minden fogáshoz “legendákat” is  isznak?

B.J.: Hosszú hónapokat. A kollégáim a fogásokat gondosan összehangolták a borokkal, nekem csak annyi dolgom volt, hogy a végén mindent lekóstoljak, és áldásomat adjam a sorra. Ezt azért nem volt olyan nehéz megtennem. Egyébként ezek a kóstolók azért roppant fontosak, hogy lássuk, mit csináltunk régen, honnan, hova jutottunk el.  

hvg.hu: Mennyi Bock óbor van?

B.J.: Csak a jammertáli családi pincében van vagy 15 ezer palack, de ott csak a 2004 előtti borokat tartjuk.

hvg.hu: Mennyi, a minapi vacsorához hasonló óborkóstolót tudna tartani különböző muzeális tételekkel?

B.J.: Nem tudnám megmondani, de elég sokat. Minden évjáratból vannak szép borok, gyakran nem is egyfajta. Emiatt senkinek ne főjön a feje.

hvg.hu: Magyarországon, de még Villányban sem sok olyan hely van, ahol bátran meg lehetne rendezni egy 25 évet felölelő vertikális kóstolót. Mitől alkalmasak ezek a tételek, még a portugieserek is, a hosszú palackérlelésre?

B.J.: Ez a borvidék képessége: beérik a szőlő, amit aztán jó technológiával dolgozunk fel, jó dugókkal zárjuk le a palackokat. A mi családunkban ráadásul mindennek hagyománya is van. Apám minden évben szüret előtt 30-40 liter bort lepalackozott az akkori, KGST-s 0,7 literes üvegekbe. Néhány évente elővette az ászokhordó alá rejtett palackokat, és lelkesen kóstolgatták a barátokkal. Ezt láttam, és szimpatikusnak tűnt. Az 1970-es évektől kezdve már én besegítettem neki a töltögetésben, palackozásban – és a kóstolgatásban is. Azt hiszem, itt tanultam meg az óborok szeretetét és tiszteletét. 1992-ben kinyitottuk a ma már Gere Attilához tartozó Gyimóti Pincét, ahol 1896-os borokat is kóstoltunk.

hvg.hu: Azok még ihatók voltak?!

B.J.: Természetesen dugóproblémák miatt voltak már teljesen üres, kiszáradt palackok is, meg ihatatlan borok. De jó aránnyal akadtak ép tételek is, például cabernet franc, amiket remegve kóstoltunk meg. A 60-70 palackból nagyjából harmincat meg lehetett menteni. Nálunk még jobb az arány. A mostani vacsorára tételenként 5-6 bort bontottunk meg, és az összes borból csak kettő volt dugós.

hvg.hu: Híres arról, hogy napközben dolgozik, éjszaka viszont a vendégekkel hajnalig múlatja az időt. Legutóbb viszont egy interjúban arról beszélt, hogy most már csak havi egy-két ilyen kilengést engedélyez magának. Tartja ezt?

B.J.: Hát, az elmúlt napokban egymás után is hajnali fél 2-ig ültem az asztaloknál. Talán mostantól kezdve sikerül életmódot váltanom, bár a feleségem szerint az ilyen ígéreteimet csak elég rövid távon tudom tartan…A probléma inkább az, hogy az ilyen kilengéseknél egyszerűen muszáj enni is meg inni is, úgyhogy a pocakapasztási nekibuzdulásaim rendre itt véreznek el – igaz, ma már azért sokkal óvatosabban iszom.

hvg.hu: 69 évesen nem erős ez a tempó?

B.J.: Azért most már fáradok, érzem, hogy nem vagyok már egy negyvenes. Valószínűleg úgy vagyok benne nyakig ebben az életben, hogy szinte észre sem veszem, peregnek az események. Nagyon élvezem a baráti beszélgetéseket, a borról való eszmecseréket, én ezt egyáltalán nem érzem megerőltetőnek.  

                                                     Az áprilisi borvacsora sor

Aperitif: Bock Fanni Fehér Gyöngyözőbor 2015

Vendégváró: Csalán capuccino bundás pereccel

Előétel: Libamáj parfé, göntéri édes borgyönggyel, bébi salátával

Bock Hárslevelű 2014

Előétel: Rákkal és lazaccal töltött tintahal homármártással, illatos jázminrizzsel

Bock Rosé Cuvée 2016

Bock Portugieser 2006

Főétel: Charolais marhaszegy paprikásan erdei gombákkal, tanyasi galuskával

Cabernet Franc 1993

Pocakpihentető: Bock Sorbet a gazda pezsgőjével felöntve

Főétel: Dám szarvas filé rózsaszínre sütve vörösboros barnamártással

Bock Cuvée 1997

Bock Cuvée 1999

Bock Cuvée 2000

Bock Libra 2000

Bock Capella 2000

Desszert: Csupacsokiszelet

Bock Magnifico 2006

Bock Magnifico 2007