A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Nyílik az indiai lótusz a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében, a különleges virágokat keleti hangulatot hozó programokkal köszöntik.
Az indiai lótuszok a kert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. A zöld levelek és a több száz hatalmas rózsaszín virág szinte beborítja a vízfelületet, de már láthatók a később beérő makkokat tartalmazó zuhanyrózsa vagy darázsfészek formájú terméscsoportok is. A virágokat a látogatók egészen ősz elejéig láthatják, ha jó lesz az idő.
Az állomány csaknem egyidős a botanikus kerttel: az első növények az alapítás után néhány évvel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
A legenda szerint a Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágokkal a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
Az SZTE Füvészkertjében az indiai lótusz csúcsvirágzásához igazítva augusztus 5-én és 6-án tizedik alkalommal szervezik meg a Lótusz-napokat. A látogatóknak táncbemutatót szerveznek, amelyre Indiából is érkeznek művészek. Lesznek hangfürdők, meditációs koncertek, masszázs, jóga- és harcművészeti bemutatók.
A vendégek bepillantást nyerhetnek a koreai, japán és kínai teázási kultúrába, hallhatnak tradicionális taikobemutatót (japándob), a kínai, tibeti és indonéz tájakat pedig útibeszámolók idézik meg.
