Akármilyen jól indult a buli, bármilyen jó fej haverokkal vagy együtt, ha észreveszed, hogy már nem komfortos a helyzet, hagyd ott az egészet – ezt a mindent vivő szülői jó tanácsot lehetne ajánlani a nyári fesztiválokra nagy reményekkel induló fiataloknak. Bár a nagyobb hazai fesztiválokon eddig nemhogy terrorakció nem történt, de még viharriadó is alig, azért a 2006-os tűzijátékot elsöprő, halálos áldozatokat követelő vihar vagy a 2011-es West Balkán-tragédia miatt sem árt végiggondolni, hogy mi a teendő pánikhelyzetben.
„A kiürítést ma már szoftverekkel modellezzük, amelyek a virtuális közönség paramétereinek beállítása után számítják ki a tömeg lehetséges mozgását” – magyarázza Benis Dániel, a Sziget Kft. technikai igazgatója. Ehhez a rendezőknek látniuk kell, mi folyik a fesztiválon, ezért a beléptetőkaputól kezdve a nagyobb főutakon át a koncertsátrakig mindent bekameráznak. Minden nagyobb rendezvényen van operatív központ, ide futnak be a monitorok felvételei, s itt a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentők és a szervezők folyamatosan figyelik, hol kell a biztonsági szolgálatnak beavatkoznia. Az utasításokat külön rádiós frekvenciákon osztják.
Filep István
| Praktikus tanácsok |
– Apróságnak tűnhet, de viselj zárt cipőt! Ugrálni, vonulni, sárban taposni vagy vész esetén menekülni is jobb benne. – Az esti szórakozás előtt pihend ki magad! – Ne fogadj el idegentől italt, és ne hagyd őrizetlenül a sajátodat! – Ne fogadj el kábítószert, és főleg ne keverd alkohollal! – Ha alkoholt iszol, hidratálj, igyál vizet! – Mondd el otthon, kikkel mész bulizni, és mi az elérhetőségük! – Kétóránként küldj haza sms-t, hogy rendben vagy! Vészhelyzet esetén szintén. Ha keresnek, válaszolj! – Ne hagyd el a barátaidat, lehetőleg mindenhová menjetek többen! – Ha nem vagy jól, telefonálj haza, hogy jöjjenek érted! – Bármilyen jó a társaság, ha az ital, a tömeg vagy a hangulat miatt kezded rosszul érezni magad, szállj ki! – Kövesd a szervezők és a biztonsági emberek utasításait! |
Beavatkozásra eddig jobbára olyan esetekben volt szükség, amikor egy-egy sztárfellépő koncertjére túl sokan próbáltak bejutni, és az összetorlódott tömeg már balesetveszélyessé vált. 2014-ben a belga Stromae koncertjére érkeztek sokkal többen annál, mint ahány nézőt a fellépő által választott sátor elbírt volna. „Abból az esetből tanultunk” – mondja Benis. Azóta többszörös kordont húzva akadályozzák meg, hogy egy irányból zúduljon rá kezelhetetlenül nagy tömeg a nézőtérre vagy a sátrak bejáratára, inkább elirányítják, „megsétáltatják” a fesztiválozókat. És bár kiszúrásnak tűnik, hasonló oka van annak is, ha időnként a szervezők megpróbálják a nagyobb sztárokat egy időben, egymástól távolabbi színpadokon szerepeltetni. A tömeg biztonságosabb irányítását szolgálja a nézőteret középen elválasztó kordon is, ezzel lehet például megakadályozni a fesztiválozók összepréselődését.
Vészhelyzet esetén egyébként a Sziget a szerencsésebb helyszínek közé tartozik, mert a beléptetés egy szűk hídon keresztül történik ugyan, ha bent baj van, a tömeg szinte bárhová, akár a Hajógyári-sziget fesztiválozók által nem használt déli részére is irányítható. Biztonságilag jó helyszínválasztás a Balaton Sound is Zamárdiban, ahol egy esetleges tűz elől akár a sekély vízbe is bemenekülhetnek a fesztiválozók.
Hasonlóra szerencsére itthon még nem volt példa, de kisebb-nagyobb vihar rendszeresen elkapja a rendezvényeket, és ezek is lehetnek veszélyesek. A fesztiválok operatív központjában ezért külön monitoron futnak a meteorológiai előrejelzések, köztük talán a legfontosabb, a széltérkép radarképe: óránként 40–60 kilométeres szél érkezésekor például már készülhetünk a műsorváltozásra, ennél erősebbnél le is fújják a koncerteket. Az alvósátrakat érdemes ilyenkor megerősíteni, a csúszós utakat pedig kerülni. Az orkánerejű – 80–100 kilométeres sebességű – vagy még vadabb szélnél pedig már a biztonsági személyzet beavatkozása szükséges, a tervek szerint ilyenkor minden koncert- és vendéglátóhelyszínt ki kell üríteni. Nagyon nem tanácsos fák alatt vagy kis alvósátrakban keresni menedéket. A legfontosabb, hogy a látogatók őrizzék meg a nyugalmukat, figyeljenek oda egymásra, és hallgassanak a szervezőkre – hangzik az illetékesek tanácsa. A Szigeten például a mindenhová felszerelt hangszórókon, illetve a színpadoknál lévő kivetítőkön keresztül adnak többnyelvű tájékoztatást. A rendezvény villamosenergia-ellátása pedig, a generátoroknak köszönhetően, áramszünet esetén is akár napokig fenntartható.
A Sziget bejárata. A Nagy Testvér mindent lát
Kocsány Kornél
A Sziget Fesztiválra a belépést is megszigorították tavaly óta, így a látogatókhoz hasonlóan a bent dolgozók is csak fényképes igazolvánnyal vehetik fel a jegyüket. Emiatt megnőtt a sorban állás ideje is, viszont mivel a beléptetés és a csomagátvizsgálás a szűk K hídon történik, ez várhatóan sosem lesz ideális. „Több évig játszottunk a gondolattal, hogy egy dunai pontonhíd felszerelésével gyorsítsuk a belépést, de a bonyolultsága miatt végül letettünk róla” – mondja Lakos László, a hazai fesztiválokra infrastruktúrát szállító Tranz-Org Kft. tulajdonosa. Azt, hogy a Duna felől lógjon be valaki, éjjellátó kamerákkal igyekszik kiszűrni az operatív törzs.
A személyes adatokhoz kötött beléptetés előnye nem csak az, hogy mondjuk egy körözött bűnözőt távol tart a fesztiváltól. Önkéntes alapú újításként bevezették, hogy személyre szóló karszalagját a kórházsátrat felkereső fesztiválozó orvosi adatokkal teheti még okosabbá, így a rajta szereplő QR-kódot leolvasva például egy eszméletét vesztett, segítségre szoruló embernek nemcsak a személyazonosságát egyszerűbb megállapítani, de azt is, hogy szenved-e valamilyen betegségben vagy allergiában. Sőt a bulizó, ha kéri, sms-ben kap értesítést arról, hogy ideje bevenni a gyógyszerét.
