Az anyai részről magyar, apai részről kínai Liu Shaolin Sándor – aki a döntőben befejező emberként a dobogó legfelső fokáig repítette a magyar váltót – 22 éves. Éppen 11 éve ment le először a jégcsarnokba, hogy megnézze, mi is az a rövidpályás gyorskorcsolya. Korábban testvérével, a két évvel fiatalabb Shaoanggal több más sportot is kipróbáltak – úsztak például másfél évig, de a klóros víztől mindig begyulladt a szemük –, ezért kerestek valami mást.
Frissen csatlakozott short trackesként nem voltak különösebben nagy tervei, egyszerűen csak szeretett lejárni az edzésekre, tetszett neki a nagy sebesség, meg ahogyan együtt mozog mindenki. Eleinte nem tartották különösebben tehetségesnek, 2007-ben azonban fivérével a sportágban nagyhatalomnak számító Kínába utazott, s az ott töltött bő egy év alatt alázattal, kitartással dolgozott, rengeteget fejlődött. Állítja, ott lettek megalapozva a későbbi sikerek, mert más edzéskultúrával találkozott, mint ami akkoriban itthon jellemző volt.
Első nagyobb nemzetközi eredményeit 2013-ban érte el, s részt vett a szocsi olimpián is, ám nem jutott döntőbe. A felnőtt aranyakat pedig 2015-ben kezdte el gyűjtögetni. Előbb a váltóval világkupa-fordulót nyertek, majd a következő évben jött az egyéni vb-cím Szöulban, 500 méteren. Tavaly Torinóban győzött az Európa-bajnokságon, emellett összesen két-két világbajnoki ezüstöt és bronzot, valamint 8 Eb-ezüstöt és 2 bronzot korcsolyázott össze.
Pjongcsangban három számban indult egyéniben, kettőben az A, egyben a B döntőig jutott, a váltóban szerzett aranyérme mellett két ötödik, azaz pontszerző helyet is magáénak tudhat.
A koreaiak teljesen odavannak érte, egyebek mellett a gyorsan mémmé vált szemöldöksimogatása miatt, több házassági ajánlatot is kapott rajongóktól, de pech: már foglalt. Párja az ugyancsak short trackes brit Elise Christie, akit az aranyérmes futam után nagyon megölelgetett:

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics
Több tetoválása is van, az ötkarikát, amit Szocsi után varratott fel magának, festőművész édesapja tervezte. Kínai írásjegyekkel azt is a karjára íratta, hogy fájdalom nélkül nincs haszon, ebből merít motivációt, meg egy oroszlánból: az ad neki erőt, hogy küzdjön, hogy a szíve akkor is vigye előre, ha a feje vagy a lába már nem bírja.
A bátyjával hasonló utat bejáró 19 éves Liu Shaoang – becenevén Ádó – tavaly Innsbruckban minden távon világbajnok lett, a váltóval ezüstérmet nyert a juniorok között, három éve pedig már a felnőttek közt is versenyez. Eddig 3 vb-ezüstöt és 2 bronzot, illetve 4 Eb-ezüstöt és egy bronzot gyűjtött be.
Szocsiban nem lehetett ott az olimpián, a pjongcsangi szereplés pedig – a váltóban nyert aranytól eltekintve – nem sikerült jól. 500, 1000 és 1500 méteren is kizárták. A csapatban 5000 méteren azonban nagyon taktikusan és éretten versenyzett, ő nyitotta a meg a végül aranyat érő hajrát, több előzést is bemutatott a jégen.

MTI / EPA / Bernat Armangue
"Belegondolva, hogy nyolc-kilenc évesen nyitott jégpályán kezdtünk el korizni, és most itt vagyunk, a világ tetején, mindenkit megvertünk... ez eszméletlen. Nem tudom még felfogni" – mondta a váltó döntője után a 23 éves Burján Csaba. Pedig a hokisból gyorskorcsolyázóvá váló pécsi versenyző is ismeri a siker ízét. Nemzetközi szinten főleg a váltóval vannak érmei – egy ezüstje és egy bronza vb-kről, 2 ezüstje és 2 bronza Eb-kről, illetve egy ugyancsak sporttörténeti győzelme a 15-ös sanghaji világkupáról –, de egyéniben is kvótát szerzett volna Pjongcsangra, ha a csapatnak nem sikerült volna a kvalifikáció. Egyéniben 1500 méteren indult, harmincadikként zárt.
Az aranyérmes váltó negyedik tagja a 28 esztendős Knoch Viktor. A pécsi versenyző a magyar rövidpályás gyorskorcsolya megkerülhetetlen alakja, már csak azért is, mert a pjongcsangi a negyedik olimpiája. A korcsolyaszövetség hatszor választotta szakágában az év legjobbjának, és már 2006-ban kitüntették a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával.
A torinói téli olimpia idején még csak 17 éves volt, de meglepetést tudott okozni: 1500 méteren bejutott a fináléba, és 5. lett. Ez hatalmas fegyvertény, tekintve hogy akkorra már 26 éve nem sikerült pontot szereznie magyar sportolónak téli játékokon. Négy évvel később, Vancouverben 1000 méteren 21., 1500-on pedig a 30. lett, és Szocsi sem hozott számára sokkal jobb eredményeket: 1000 méteren egy 18., 1500-on pedig egy 34. helyezést tudhat magáénak.

Liu Shaoang, Knoch Viktor, Burján Csaba és Liu Shaolin Sándor
MTI / Czeglédi Zsolt,
Egy évvel később azonban megint olyat tett, amire azelőtt csak negyed évszázada volt képes magyar short trackes: a világkupa erzurumi fordulóján 500 méteren a sportág egyik legendáját, a háromszoros olimpiai bajnok kanadai Charles Hamlint legyőzve nyert. Legnagyobb eredményei többségét ő is váltóban szerezte, vb-kről egy-egy, Eb-kről pedig két-két ezüstöt és bronzot hozott el.
Tavaly úgy utazott el Szöulba, ahol a csapatnak még egy utolsó esélye volt kiharcolni a pjongcsangi részvételt, hogy visszavonul, ha nem sikerül. Végül maradt. A mostani olimpián 500 méteren indult még, ott a 28. helyen zárt.
Testvére, Balázs – aki 2002-ben Salt Lake Cityben maga is rövidpályás gyorskorcsolyázóként képviselte a magyar színeket – ugyancsak tagja az olimpiai csapatnak. Ő a válogatott technikusa, akiről Bánhidi Ákos csapatmenedzser azt mondta az Index szerint, "ha az edző a sakktáblán a királynő, akkor a technikus a király". Ő felel egyebek mellett az amúgy igen drága korcsolyák beállításáért, a pengék élezéséért.