szerző:
Csatlós Hanna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vasárnap megkezdik a Normafa kísértetszállójának, a Hotel Olimpiának a bontását. A Kádár-kori luxus mumifikálódott tárgyi emlékeit rejtő épület 2002 óta áll üresen, fénykorát a hetvenes, nyolcvanas években élte. A Hosszúlépés jóvoltából még egyszer utoljára bejárhattuk az egykori olimpikonjaink fellegvárát, vagyis inkább azt a siralmas romhalmazt, amely az ország első wellnessszállodájából megmaradt.

Befejeződik egy legendás szálloda története. Vasárnap átadják a Normafán, az Eötvös út 40. szám alatt álló, egykori Olimpia Szálloda épületét a bontást végző cégnek, elkezdik kipakolni és elszállítani a lomokat. A bontást már egy évvel ezelőtt bejelentette a XII. kerületi önkormányzat, a budapesti tematikus sétákat szervező Hosszúlépés pedig reagált a bejelentett eseményre: gyorsan leszervezett néhány sétát a szálló utolsó napjaiban.

A Hotel Olimpia hivatalos átadása 1972 októberében volt, és a létesítmény egészen 2002-ig üzemelt. Azóta viszont senki nem használta az épületet, a falai, bútorai az enyészeté lettek. A legmeghökkentőbb a szebb napokat látott szállodában, hogy egyáltalán nem üres, sőt belül kaotikus állapotok uralkodnak, az egykor pezsgő életnek még kiolvashatók a nyomai. Nem véletlenül nevezik időnként kísértetszállónak a Hotel Olimpiát: a padlón a falból kitépett mosdókagylók hevernek, szétdobált iratokba, régi telefonkönyvbe botlunk, a falakról leszakadtak az olimpikonok portréi, és mintha pánikoló titkárnők szaladgáltak volna föl és alá: a széles folyosókon hosszan kihúzott pénztárgépszalagok kanyarognak.

A recepció helyén most ajtógyűjtemény van
©

Máshol meg éppen a rendezettség a feltűnő. Az íróasztalok némelyikén még ott porosodnak a régi monitorok, a recepciónál tálcán kikészített csészék és poharak állják az idő legalább 15 éve tartó ostromát, a falon még egy 1999-es naptár lóg, az egyik emeleti szobát a személyzet – vélhetően az utolsó feladatok egyikeként – még telepakolta megsárgult tollpárnákkal, egy másik szobában pedig vastag paplanokat helyeztek örök nyugalomra. A szálló éttermét kiszolgáló konyhában ott lóg egy penész ette köpeny, és a kiragasztott cetlikről még kiolvashatók az utolsó vacsora rendelései is. Lazac, Stroganoff bélszín, Holstein szelet pürével.

A megmerevedett múlt a konyhában
©

Olyan, mintha az itt dolgozók és vendégek egyik napról a másikra hagytak volna hátra mindent, mintha menekültek volna egy háború vagy egy természeti csapás elől; az a kiskanál és rumos üveg még mindig ott van, ahol éppen kiesett a kezükből. Nem véletlen, hogy a sétán részt vevők közül többen a Csernobil utáni megmerevedett állapotokra asszociálnak. Erre pedig rájátszik az az istentelen hideg is, ami a március elsejei télben alulról veri a mínusz 8-10 fokot az évek óta napfényt és fűtést nem tapasztalt helyiségekben. Itt tényleg a falak közé fagyott a múlt.

©

A Hotel Olimpia tragédiája az, hogy annak idején egy korszerű, az országban wellnessrészleget elsőként üzemeltető, luxusszállodának szánták, de hiába a beépített szauna és a kültéri úszómedence, valójában az elejétől fogva kódolva volt benne, hogy az új évezredben már nem fogja kiállni az idő próbáját.

A szállodának 1971-re kellett volna elkészülnie, de eleve abban az évben kezdték el csak az építkezést, úgyhogy végül az lett a hotel kimondott célja, hogy szállása legyen majd az 1972-es müncheni olimpiára készülő csapatnak. Az októberi átadás környékén még nem volt minden kész, a gázbekötéssel akadtak gondok, a telefon sem működött, és rögtön az elején ki kellett cserélni néhány ágyat is. „Bár a hotelben normális méretű ágyak voltak, de jöttek a vízilabdások, és a Szívós Istvánék egyszerűen nem fértek el” – mondja az idegenvezetőnk, Üveges Bence történész.

©

A Hotel Olimpiát a 60-as években indult szállodafejlesztések egyik főszereplője, a csaknem monopolhelyzetben lévő Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat működtette, többek között ehhez tartozott a Metropol, a Palace és a Park hotelek üzemeltetése is.

A 364 férőhelyes, 188 szobás, 100 fős bárral és 150 fős ebédlővel, a kiemelt vendégek számára faborítású apartmanszobákkal rendelkező hotelnek fő profilja lett a sport, ide szoktak Magyarország élsportolói. A Normafán szánkózó, síelő amatőrök pedig a szálloda kívülről is megközelíthető presszójába, a Mézes mackóba, valamint az éttermébe jártak erőt gyűjteni. Kárpáti György vízilabdázó, Puskás Öcsi, Papp László, Hegedűs Csaba birkózó rendszeresen megfordultak itt, de a történész hangsúlyozza, hogy külföldi válogatottak is megszálltak a Hotel Olimpiában: többek között a brazilok, a Dinamo Kijev és a finn válogatott is kapott szobát a Normafán.

Kísérteties konyha
©

Az itt elérhető, Kádár-kori értelemben vett luxusra – mert azért mégiscsak márványozott hatást keltő tapéta borította a falat – fogékony volt a filmes világ is. Az Ötvös Csöpi-filmek közül például az Elvarázsolt dollár egyes jeleneteit forgatták itt, de a népszerű magyar televíziós sorozatnak, a Lindának is sok részét a hotelben vették fel. A rendezők és a díszes vendégsereg fantáziáját különösen a szálloda éjszakai klubja, a Piros Elefánt ragadta meg. Az erotikus műsoroknak helyt adó klub a nevét onnan kapta, hogy a szálló egyik igazgatójának, Kálmán Péternek (1976-tól 1998-ig volt ebben a pozícióban) az elefánt volt a kedvenc állata.

Ez maradt a Piros Elefántból
©

A jó hangulat időnként egészen felszabadult bulizásba csapott át. Él például egy anekdota arról, hogy a vendégek halat dobtak a medencébe, és aki kifogta, annak járt egy üveg pezsgő. Hegedűs Csaba birkózó állítólag egyszer azt mondta, hogy a Hotel Olimpia azért volt egy remek hely, mert onnan soha nem került ki semmi. „Ahogy mondani szokás: ami Vegasban történik, az Vegasban is marad” – egészíti ki a sétavezetőnk.

Skandináv inspiráció a Normafán

Mostanra a penészedő, omladozó hotel a budai kerület szégyenfoltja lett, pedig a háromszintes épületet a korszak egyik legkiemelkedőbb modernista építésze, Farkasdi Zoltán tervezte, méghozzá skandináv inspiráció alapján. A háborús idején, a szovjetek előrenyomulásakor az olyan szakmák képviselőinek egy részét, amelyek fontosak lehettek a világégés utáni újjáépítésben, kimentették „a nyugatra”. 1944-ben több építésszel együtt Farkasdinak is mennie kellett a magyar kormány és a német vezetés közötti megegyezésnek köszönhetően. Először Breslauba, azaz a mai Wrocławba, majd Halléba került, végül kikeveredett Dániába. Itt hadifogolyból „barátságos ellenség lett” belőle, és kint egyetemre tudott járni, sőt, társaival együtt neves építészirodáknál szívhatta magába a tudást. Többek között például Jørn Utzonnal, a Sydney-i Operaház későbbi építőjével dolgozhatott.

©

Farkasdi 1946-ban tért haza a külföldi útjáról, és a kint szerzett tapasztalatait próbálta az itthoni, szocialista miliőbe valahogy átültetni. Ennek valószínűleg az egyik legszembetűnőbb példája a Hotel Olimpia lett, amelyet – mondja Üveges Bence – az építész minél inkább a Normafa környezetébe igyekezett simítani. Bár ma már Farkasdi épülete a legkevésbé sem olvad bele a természetbe (inkább kitűnik onnan), a korszakban a törekvése mindenképpen úttörőnek számított. Amíg a hetvenes években országszerte mindenhol magas paneleket húztak fel, addig ő az erdő szélén, S-alakban elnyújtotta a szálloda épületét, hogy minél kevesebb fát kelljen kivágni, nem tervezte túl magasra, és a külső burkolásnak egy részét ugyancsak fával oldotta meg.1973-ban munkáját a második Ybl-díjával jutalmazták.

©

Hiába azonban a modern szemlélet, a szálloda nem élhetett örökké. A Hotel Olimpia sokáig jól teljesített, a rendszerváltást sem érezte meg komolyabban, de a kilencvenes években hanyatlásnak indult. 1993-ban privatizálták, az IBUSZ részvénytársaság lett a többségi tulajdonosa. 1999-ben már kénytelenek voltak a szobák mellett irodahelyiségeket is kiadni, gyerekeket étkeztettek a menzán, hogy a hotel valahogy fennmaradjon, de sokáig már nem húzta. 2001-ben volt egy kísérlet arra, hogy 1,2 milliárd dollárért eladják a szállodát, de senki nem akarta ennyiért megvenni, mert helyrehozhatatlanul eljárt felette az idő. Alagútzsalus technológiával készült ugyanis, amelynek lényege, hogy a betont a helyszínen, egy zsaluzat közé öntik, így ott, frissen készülnek el a szerkezeti falak, és nem a házgyárban, mint a panelnél. Ugyanakkor itt is az a helyzet áll fenn, hogy minden fal szinte támaszfal, azokhoz pedig nem lehet hozzányúlni, az épületet nem lehet érdemben átalakítani, felújítani, bővíteni, a szobákat tágítani, a folyosókat szűkíteni. Márpedig így azokat a funkciókat sem lehet beleépíteni, amit egy mai wellnessszálloda megkövetelne.

©

Ami régen a Hotel Olimpia előnye volt, az mára a hátrányává vált, és 2002-ben végleg bezárt a szálloda. Tavaly a XII. kerületi önkormányzat egy előzetes szakértői eljárással elindította az elhagyatott épület kisajátítását, Budapest Főváros Kormányhivatala pedig ezt egy határozatban jóváhagyta. Az önkormányzatnak a Normafa-koncepció – amelyre 7 milliárd forintot biztosított a kormány – keretében van szüksége az ingatlanra. Részben park épül az épület helyére, részben az Eötvös utat bővítik ki, a fogaskerekű végállomása is ide kerül majd.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!