És akkor Orbán azzal fenyeget, hogy ráteszi a kezét a gázcsapra
Trump és Putyin Ukrajnáról tárgyalt; a magyar kormány az építőipar legnagyobbjainak segítene; a májusi hideg reggelek miatt lesz nagyobb az inflációkövető adóemelés.
Egy elmés találmány az egyik legfőbb spanyol exporttermék, az olívaolaj alapanyagául szolgáló olívabogyó lopását lenne hívatott visszaszorítani, amely meglehetősen elharapózott az utóbbi években.
A bűnügyi statisztikák szerint naponta átlag 37 esetben történt mezőgazdasági termék illetve terménylopás Spanyolországban a tavalyi évben. Ez azt jelenti, hogy a belügyminisztériumi információk szerint 2017-ben összesen 13.660 bűncselekményben folytattak eljárást ebben a kategóriában. Ez a magas szám jelentős csökkenést jelent az előző évekhez képest, mivel 2013-ban 24.078 volt az ilyen esetek száma. A csökkenés jelentős mértékben a mezőgazdasági lopások elleni hatékonyabb fellépésnek köszönhető.
Közrejátszik ebben az új technikai lehetőségek, eszközök felhasználása is. A szőlőtermelő vidékeken, így például ország dél-keleti részén található mediterrán Alicante régióban drónokkal védik a több mint ezerhektáros szőlőbirtokokat. A robotrepülőgépekre szerelt hőkamerákkal érzékelik az idegen járműveket, személyeket, s hatékonyan tudnak fellépni ellenük.
A spanyoloknak a szőlő, illetve a bor mellett legalább ennyire fontos az olívaültetvények védelme, mivel egyaránt a termény bogyójából és a belőle sajtolt olajból világelső exportőrnek számítanak mind mennyiségben és minőségben, a jelentős hazai felhasználáson, pontosabban fogyasztáson kívül is. Az olívatermelő területek közül a mezőgazdasági bűncselekmények tekintetében kiemelkedik az Andalúziai Autonóm Közösség – 4.700 bűnesettel 2017-ben. Ebbe a régióba tartozik Jaén is. A magas hegyek karéjában fekvő város környékén generációk óta, apáról fiúra öröklődnek az olajfaültetvények. Közéjük tartozik Antonio Berrio családja, akik saját maguk is megtapasztalták az olívalopások kártékonyságát. A jelenleg 34 éves őstermelő és ügyvéd barátja, Ricardo Cárdenas a megnövekedett olajbogyólopások ellen vetik be találmányukat, az álcázott csalibogyót. A műanyagból, gumiból készülő álolajbogyó a fára akasztva megtévesztésig hasonlít a valódira, súlyra, színre, textúrára. Viszont a belseje egy chipet rejt, könnyen behatárolható információkkal a termőterületről. Ez a chip egy ellenőrző készülékre (kézi szkennerre) azonosító adatokat küld az ellenőrző rendőrnek, csendőrnek, mezőgazdasági őrnek, illetve a sajtolást végző malomban a beszállított rakományok fogadóinak, ellenőreinek. Ezzel a módszerrel könnyen kiszűrhető, hogy a jogos tulajdonos szüretelte-e le a termést vagy a lopással szervezetten foglalkozók. A csalibogyó továbbfejlesztett változata ennél is többet tud, ugyanis a belseje egy miniatűr jeladót rejt, amely lopás esetén jelzést küld a biztonsági rendszer üzemeltetőjének vagy a helyi rendőrségnek/csendőrségnek. A találmány másféle, a tolvajok által veszélyeztetett gyümölcsök (narancs, szőlő és különböző gyümölcsfélék, ananász, paradicsom, burgonya, s egyéb) esetében is sikeresen alkalmazható.
Úgy tűnik minden csupán az alkalmazás, álcázás kérdése, igaz a tolvajlásra/lopásra specializálódott bűnegységeknek sok esetben nem jelent akadályt, ugyanis mindennek hamar megtalálják az ellenszerét, s akkor tovább folytatódhat a verseny velük.
Trump és Putyin Ukrajnáról tárgyalt; a magyar kormány az építőipar legnagyobbjainak segítene; a májusi hideg reggelek miatt lesz nagyobb az inflációkövető adóemelés.