Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
„Veszélyes, mert bele lehet halni. Ugyanakkor a megbetegedések számát tekintve Magyarországon nem okoz jelentős problémát a nyugat-nílusi láz. A védekezés egyetlen módja, minthogy a kór ellen nem létezik védőoltás, a rendszeres, időben elkezdett és összehangolt országos szúnyogirtás, ami az utóbbi években finoman szólva sem zökkenőmentes” – foglalja össze távirati stílusban a legfontosabb tudnivalókat Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyugalmazott járványügyi szakértője. A nyugat-nílusi lázat vírus okozza, amelyet vándormadarak hordoznak, és szúnyogok közvetítésével fertőz meg állatokat és embereket. A betegséget 80 évvel ezelőtt azonosították Ugandában, de egészen a XX. század végéig csupán tünetmentesen lezajló vagy enyhe lefolyású kórként tartották számon. Az elmúlt két évtizedben azonban virulensebbé vált a kórokozó: a fertőzöttek egy százalékánál súlyos, esetenként végzetes kimenetelű idegrendszeri megbetegedést, agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okoz. „Jellemzően a 2 évesnél fiatalabb gyermekek és a 60 évesnél idősebbek vannak nagyobb veszélynek kitéve az immunrendszerük gyengesége miatt. Míg a csecsemőket a szüleik rendszerint védik a szúnyogcsípés ellen, az idősebbek erre nem sok figyelmet fordítanak” – magyarázza Ócsai Lajos, hogy a legtöbb áldozat az eleve több betegségtől szenvedő 80-as korosztályból kerül ki.
HVG
Magyarországon először 2003-ban jelentettek súlyos idegrendszeri tünetekkel járó, nyugat-nílusi láz okozta megbetegedést. A kezdetben évi néhány, laborvizsgálattal igazolt fertőzés száma az évtized fordulóján kezdett emelkedni. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatai szerint 2013-tól 2017-ig 10–48 között ingadozott a vírus okozta agyvelőgyulladásos esetek száma. A legfrissebb kimutatás szerint idén augusztus második hetében 14 agyvelőgyulladásból 13-at nyugat-nílusi vírus okozott. Ezzel 42-re emelkedett az idén felfedezett esetek száma, és még koránt sincs vége a szúnyogcsípés szezonjának.
Míg három évvel ezelőtt Szlovákiában elutasították azokat az önkéntes véradókat, akik akár egy napot is töltöttek Magyarországon, idehaza nem volt és nincs is általános tilalom még azokban a megyékben sem, ahol több eset fordult elő. Tavaly például a legtöbb regisztrált nyugat-nílusi kór, szám szerint 7 eset Hajdú-Bihar megyében fordult elő, de jellemzően nem a véradó – 18–65 éves – korcsoportban. Az Országos Vérellátó Szolgálat tavalyi közleménye szerint „a nemzetközi szinten szórványosan jelentett megbetegedések a vizsgálatok rutinszerű bevezetését nem indokolják”, vagyis a donorok vérét nem szűrik erre a vírusra. gáti júlia
