szerző:
hvg.hu

Az ötvenes-hatvan évek amerikai polgári jogi mozgalmainak egyik vezéregyéniségeként az erőszakmentességért is kampányolt, végül merénylet áldozata lett. A gyilkosság körülményei pedig még mindig vitatottak. 90 éves lenne Martin Luther King.

Ma lenne 90 éves Martin Luther King, amerikai baptista tiszteletes és polgári jogi harcos, az afroamerikai polgárjogi mozgalom vezető alakja. Bár beszédeiben és nyilatkozataiban mindig az erőszak ellen szólalt fel, 1968. április 4-én a Tennessee állambeli Memphisben lelőtték.

Minden bizonnyal hozzá kötődik a modern kori világtörténelem egyik leghíresebb beszéde, amelyet számtalan filmben, könyvben idéznek, művészek, politikusok utalnak rá. És nem mellesleg az amerikai iskolai tananyag része. Legemlékezetesebb része így szól:

Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”
Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.
Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni…
Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.

A Van egy álmom-beszédet 1963. augusztus 28-án, a Washingtoni menetelés során tartotta meg. A feketék egyenjogúságáért küzdő polgárjogi szervezetek által rendezett eseményről rengeteg felvétel készült, így King óriási nyilvánosságot teremtett a polgári jogi mozgalomnak.

Munkásságáért 1964-ben Nobel-békedíjat kapott.

Gandhi nyomában

Martin Luther King 1929. január 15-én született Atlantában, és apja nyomdokain járva belőle is tiszteletes lett. Eredetileg mindkettejüket Michael Kingnek hívták, de egy németországi látogatás után felvették a protestáns reformáció atyjának, Luther Mártonnak nevét.

Világnézetét olyan aktivisták formálták, mint Mahátma Gandhi, Howard Thurman vagy Bayard Rustin. Gandhi erőszakmentes nézetei nagy hatással voltak rá, találkozott az indiai vezető családjával is, mikor az országba utazott.

Persze King elfogadása nem ment olyan könnyedén az Egyesült Államokban, például kapcsolatban állt az Amerikai Kommunista párttal, amit a fehér amerikaiak és a fekete vezetők is rossz szemmel néztek.

Nők a buszon

Az amerikai polgárjogi mozgalom akkor kapott nagy lendületet, mikor az alabamai  Montgomeryben a 15 éves, fekete Claudette Colvin nem volt átadni a fehérek számára fenntartott helyét a buszon egy fehér férfinak, és ezért letartóztatták. 1955-öt írtak, és alig csitultak el az ügy hullámai, mikor decemberben Rosa Parks megismételte az akciót, amiért szintén letartóztatták.

Rosa Parks
©

Az ügy egy évig tartó buszbojkottá növekedett, amit a Women’s Political Council (Nők Politikai Tanácsa) nevű mozgalom szervezett, vezetőjükké pedig a városba érkező Kinget választották. A bojkott során közel száz aktivistát tartóztattak le, King házát pedig bombatámadás érte. Az ügy végül a szövetségi bíróság elé került, amely úgy döntött, hogy a szegregáció törvénellenes, így a buszokon gyakorolt faji elkülönítésnek is véget kell vetni.

A polgári jogi mozgalom ezután egyre növekedett, és a hatvanas évek egyik legfontosabb közéleti témájává vált. Ezt segítette az is, hogy a média egyre inkább odafigyelt a békés tiltakozó megmozdulásokra, és riportokat készítettek az elnyomott déli fekete közösségekről, illetve az őket érő erőszakos támadásokról. A mozgalom hatására végül sikerült elfogadtatni az 1964-es Polgárjogi Törvényt és az 1965-ös Választójogi törvényt.

Ímhol jő az álomlátó

A hatvanas évek derekától King egyre többször felszólalt a vietnami háború ellen. Szerinte az Egyesült Államok gyarmatosító háborút folytatott Vietnamban, és a katonai kiadásokat inkább a hazai szegénység felszámolására kellett volna fordítani. Emiatt sokan demagógiával vádolták, és hogy csak árt a polgárjogi mozgalom ügyének.

Lyndon Johnson elnök és Martin Luther King
©

Ellenfelei között nemcsak a Ku Klux Klánt találjuk, de támadták a radikálisabb fekete fellépést sürgető csoportok is. 1968 márciusában King azért érkezett Memphisbe, hogy támogassa a köztisztasági munkások sztrájkját. A Lorraine Motelben szállt meg, ahol április 4-én fejbe lőtték. Gyilkosát, James Earl Rayt a londoni Heathrow repülőtéren fogták el, de máig sokan vitatják, hogy tényleg egyedül felelős-e a gyilkosságért.

King halálának hírére országszerte zavargások törtek ki, Johnson elnök pedig nemzeti gyásznappá nyilvánította április 7-ét.

Jelenleg minden január harmadik hétfője a Martin Luther King-nap, mely hivatalos szövetségi ünnep. Ilyen megtiszteltetésben csak George Washington, az Egyesült Államok első elnöke részesült.

King halálának helyszínén, a Lorraine Motelben ma múzeum van, az emléktábláján pedig Mózes első könyvéből olvasható idézet:

Ímhol jő az álomlátó! Most hát jertek öljük meg őt (...) és meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Kovács Gellért Kult

Így kell hülyét csinálni a rasszistákból

A Csuklyások – BlacKkKlansman az az első osztályú film, amelyen remekül lehet szórakozni: humora coeni, stílusa lehengerlő, cselekménye meghökkentő, ráadásul igaz történet. Ehhez jönnek még a parádés alakítások és a pörölyszerűen hatásos rendezés. És most az is jól áll a filmnek, hogy Spike Lee mindenkinél jobban tud mindent, és szerinte mindig neki lehet csak igaza. Kritika.

Sztrájkolhatnak a paksi atomerőmű biztonsági őrei

Sztrájkolhatnak a paksi atomerőmű biztonsági őrei

Így ír a kormányoldali sajtó a venezuelai kimentett magyarokról

Így ír a kormányoldali sajtó a venezuelai kimentett magyarokról

Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia

Társasházban lakik? Akkor ezt mindenképpen érdemes megfontolnia

Tolonganak a megrendelők, 500 millió forint értékben vettek ebből a zsebre rakható projektorból

Tolonganak a megrendelők, 500 millió forint értékben vettek ebből a zsebre rakható projektorból

Még további fél évig fennáll a bevándorlási válsághelyzet

Még további fél évig fennáll a bevándorlási válsághelyzet

A nap fotói: a szentendrei körforgalom, ami vonzza a parkoló autókat

A nap fotói: a szentendrei körforgalom, ami vonzza a parkoló autókat