Három évvel ezelőtt a Florence+The Machine énekese, Florence Welch emlékezetes módon esett kvázi önkívüli állapotba a Sziget nagyközönsége előtt, és így a több tízezres tömeget sem kellett noszogatni, hogy ugyan üljön már rá az eksztázishullámra. Az a koncert maga volt a teljes együttlélegzés rajongó és énekese között; a kérdés, hogy a londoni indie zenekar képes-e ezt az élményt megismételni a hétfőn este kezdődő koncertjükön (Dan Panaitescu Nagyszínpad, 21:30).

Az egy random reneszánsz festményről lepattant popdívának és zenekarának tavaly jelent meg a legutóbbi lemeze High As Hope címmel, amelynél azonban végül elmaradt az egyöntetű pozitív fogadtatás. Azért persze, nem kell aggódnunk: a szigetes fellépésükön biztosan hallhatjuk majd az összes régi slágerüket - már csak azért is, mert jubilálnak, idén tíz éves a Florence+The Machine debütáló lemeze, a Lungs.

Az estének erre a pontjára is el kell azonban jutni valahogy, és ehhez lesz segítségül két, szintén fokozott boldogsághormon-termelésre predesztinált zenekar: a Mastercard színpadán a Superorganism (Mastercard STAGE by A38, 20:30) a nagyszínpadon délután a Big Thief (Dan Panaitescu Nagyszínpad, 16:00).

Utóbbi egy négy évvel ezelőtt alakult indie folk zenekar, fülbemászó, andalító, mezítláb lötyögős dallamokkal. A banda - élükön Adrianne Lenker énekessel - a hangzásvilágával ellentétben igazi városi formáció: a tisztább, egyértelműbb világ felé elvágyódó brooklyniak. Talán ennek is köszönhető, hogy dalaik izgalmasabbak egy sima folk zenekar szerzeményeinél, a számaik túlmutatnak a provinciális vonzódáson.

Ha a Big Thiefről a visszafogott öröm jut eszünkbe, akkor az alig húszévesekből álló, nyolcfős popbanda, a színes-szagos Superorganismről a harsány, felvállalt derű. A japán dalszerző-énekes frontemberrel, Orono Noguchival turnézó, egyébként amerikai, angol és ausztrál tagokból álló zenekar már igazi Z generációs jelenség. Amolyan DIY-banda, sok színes műanyaggal, gifekkel, mémekkel, nem elvont, nem plátói, inkább tárgyiasult boldogsággal. A tagok egymásra részben netes fórumokon találtak rá, Noguchival pedig Japánban futottak össze, akinek azután döbbentek rá a tehetségére, hogy felpakolta SoundCloudra a számait.

A Superorganism - amelynek első slágere rögtön soundtrackje lett a FIFA 18-nak - látványilag és érzületileg is kirobbanó koncertet adott tavaly az A38-on, reméljük, ez idén sem lesz másként hétfőn este fél 9-kor.

Az idei Sziget erős a nem zenei programokban is, így hát ebből a kategóriából is ajánlanánk a hétkezdésre valamit. A Magic Mirrorban két magyar aktivistával, egy teológussal és egy holland gender szakértővel lesz beszélgetés a vallás, az egyház és az LMBTQ közösségek kapcsolatáról (Magic Mirror, 17:00).

A téma mindig akutális, most például azért, mert éppen néhány nappal ezelőtt szállt bele a Hit Gyülekezete a Coca Cola azonos nemű párokat is ábrázoló plakátkampányába.

Ugyanezen a helyszínen lép majd fel a híres brit humorista, Adam Bloom is, aki a színpadon egy igen túlmozgásos karakter, humorához és a hadarásához pedig hozzá kell szokni, de ha ráéreztünk, nagyon fogjuk élvezni (Magic Mirror, 19:30).

Bloom évek óta teltházas előadásokat produkál világszerte, Banksy beválogatta “Dismaland” és “The Antics Roadshow”-jába is. Nagy-Britannia egyik legtermékenyebb humoristájának és írójának tartják.