Családja repülőre nem ül és áttértek a vegetáriánus étrendre, ő maga pedig 11 éves kora óta nemzetközi fórumokon osztja ki hallgatóságát. Bemutatjuk Greta Thunberget, a svéd klímaváltozás elleni küzdelem tinédzser aktivistáját.
„Azért csinálom ezt, mert ti, felnőttek tojtok a jövőnkre” – magyarázza Greta Thunberg, a 16 éves svéd diáklány, hogy miért vonul már fél éve minden pénteken tanítási időben a svéd parlament épületéhez, hogy az „iskolássztrájk a klímáért” – feliratú táblával követelje, a stockholmi kormány tegyen többet a globális klímaváltozás elleni harcban.
Egyik interjújában azt is elmondta, miért éppen ő az, akinek cselekednie kell. „Asperger-szindrómám van, s ezt ajándékként fogom fel. Ha ugyanis olyan lennék, mint a többiek, ugyanúgy élnék, mint mindenki más. De mivel másmilyen vagyok, eltérő szögből szemlélem a világot, és mindent fehérnek vagy feketének látok” – mesélte.
A világ helyzetét például nagyon sötétnek látja, és a családját is átállította a fenntarthatóságra. Csak 11 éves volt, amikor az Asperger-szindróma mellett még figyelemhiányos hiperaktivitással és szelektív némasággal is küszködő Greta depresszióba süllyedt, amiből a klímavédelem melletti kiállással sikerült kimásznia. Rávette édesanyját, az ismert svéd operaénekest, Malena Ernmant, illetve színész apját, Svante Thurnberget, hogy ne utazzanak többé a környezetet károsító repülőkkel, térjenek át a vegetáriánus étrendre, és vásároljanak maguknak elektromos autót.
Az apja a keresztnevét távoli rokonuk, Svante Arrhenius után kapta, aki 1903-ban elnyerte a kémiai Nobel-díjat, s úgy tartják számon, mint aki az elsők között kötötte össze az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátását a globális felmelegedéssel. A lánya példáját követve saját magára mért repülési tilalom miatt a nemzetközi karrierjét is feladó anya pedig könyvet írt arról, miképpen birkóznak meg szülőkként azokkal a betegségekkel, amelyekkel Greta mellett a húga, Beata is küzd.
A szülei meggyőzése után az angolul kiválóan beszélő Greta az osztálytársait próbálta rávenni, hogy tömegesen lépjenek sztrájkba a klímavédelem előmozdításáért, ám senki sem hallgatott rá. Akkor döntött úgy, hogy egyedül cselekszik, s ettől egy csapásra megváltozott az élete.
Előbb a sajtó kezdett el beszámolni az akciójáról, majd különféle nemzetközi fórumokon lépett fel, ahol jól ki is osztotta hallgatóságát. „Néhány vállalatvezető vagy döntéshozó különösen jól tudja, micsoda értéket készek feláldozni csak azért, hogy hihetetlen mennyiségű pénzt keressenek. Azt hiszem, önök közül is sokan tartoznak ehhez a csoporthoz” – mondta a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőinek, miután 32 órát vonatozott, hogy eljusson a svájci városba.
Nem sokkal később egy másik konferencián kijelentette: a generációjának nem arra van szüksége, hogy az idősebbek bízzanak a jövőben, hanem arra, hogy pánikoljanak, és végre elkezdjenek cselekedni. Greta szerint a leteremtettek általában a vártnál megértőbben, de azért ideges nevetgéléssel reagálnak a szavaira. „Ezeket a pillanatokat nagyon élvezem” – vallotta be.
Sokan azzal vádolják a gyakran a Roxy nevű fekete labradorjával mutatkozó, alacsony termetű, a haját copfba fonva hordó Gretát, hogy csupán a szülei, illetve a különféle környezetvédelmi szervezetek „szócsöveként” harcol a klímavédelemért. A tanárok nem igazán tudják kezelni a helyzetet, magánemberként egyetértenek vele, pedagógusként viszont azt szeretnék, ha a diáklány a padban ülne.
A közösségi oldalakat hatékonyan használó Greta hívására március 15-én a világ 123 országában mintegy másfél millió diák tüntetett a klímavédelem mellett, ám a múlt héten Nobel-békedíjra is javasolt iskolás nagyon nehezen szokja meg, hogy a figyelem középpontjába került. „Bár megtiszteltetés, nem nagyon örülök az egésznek. Egész életemben én voltam az az utolsó sorban ülő lány, akit senki sem látott és hallott” – mondta.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
