szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire sajnos nem észlelik időben testük jelzéseit, későn tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, gyakran csak akkor, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy súlyos következményekkel járó globális probléma, a vashiány jelentősen aluldiagnosztizált állapot. November 26-a a vashiány napja.

A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érinti a Földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2–4 százalékát is érinti.

A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.

Vashiányban a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelentkezhet. Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál elsőként említik:

  • a tartós fáradtságot (79 százalék),
  • a sápadtságot (38 százalék),
  • a koncentrálóképességük csökkenését (30 százalék),
  • valamint a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28 százalék).

A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:

  • sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót,
  • további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás
  • de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, sóvárgás ehetetlen dolgok után.

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha

  • fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt
  • nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
  • megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
  • kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében.

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül hagyva a szervezet összeomlásához vezethet. A következményei személyenként eltérőek, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is.

Tartósan kezeletlen vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, amely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell. Az emberek átlagosan kilenc hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, mire végül orvoshoz fordulnak.

Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Továbbjutott a magyar férfi kézilabda-válogatott a világbajnokságon

Továbbjutott a magyar férfi kézilabda-válogatott a világbajnokságon

Csaknem 30 százalékkal csökkent tavaly a nyelvvizsgázók száma

Csaknem 30 százalékkal csökkent tavaly a nyelvvizsgázók száma

Nincs felső határa a testmozgásnak, ha a szív egészségéről van szó

Nincs felső határa a testmozgásnak, ha a szív egészségéről van szó