A legendás művészettörténész, műsorvezető Budapest díszpolgára is volt.
79 éves korában elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője – számolt be a Telex.hu.
A halálhírt a családja közölte. Ráday Mihály pénteken, súlyos betegség után hunyt el.
Ráday 1942. június 11-én született, apja Ráday Imre színművész volt, édesanyjának, Ferda Manyinak divatszalonja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakának, majd az ELTE művészettörténet szakának elvégzése után 1968-ban kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál, tíz évvel és számtalan legendás tévéfilmmel - közte a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági sorozattal - később született meg legendás sorozata, az Unokáink sem fogják látni.
A műsor célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az épített örökség értékeire, sokan emlékezhetnek a műsor emblémájára (és alcímére) miszerint Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. A kultikus műsort 2010-ben indoklás nélkül szüntette meg a köztévé, vagy, ahogy 2020-ban a HVG-nek adott interjúban fogalmazott Ráday: "az én városvédő agitátori munkámat ellehetetlenítették".
1982-ben egyik alapítója volt a Budapesti Városvédő Egyesületnek, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét. Lapunknak adott interjúban erről így vallott: "Engem mindig az ügy érdekelt, nem a hivatal. Már a rendszerváltás előtt civil – és nem pártpolitikai – ügy volt számomra közös emlékeink őrzése-védelme. Ezért alapítottuk meg 1982–1983 telén a Budapesti Városvédő Egyesületet, majd négy évre rá a Város- és Faluvédők Szövetségét. Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, „társadalmi munkás” háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik."
Bár örökségvédelmi hivatal vezetését nem vállalta, politikai szerepet igen: 1990-1994 között az SZDSZ képviselőjeként vett részt a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés munkájában, a ciklus alatt a környezetvédelmi bizottság tagja volt. 1985-1990 között a Fővárosi Tanács, majd 1990 és 2002 között a fővárosi közgyűlésnek volt tagja, több műemlék helyreállítása az ő kezdeményezésére valósulhatott meg. Ilyen a Róth Miksa emlékház, a Centrál kávéház vagy a Gresham palota.
Az operatőr-rendező-városvédőt 1996-ban a Kossuth-díjjal tüntették ki, 2005-ben a Táncsics Mihály-díjat, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg. Munkásságáért nemrég vehette át Budapest díszpolgári címét.Ráday Mihály: "Nem kellene Budapestből Dubajt csinálni"
Bár a kormány szavakban kiáll a magyar építészeti örökség védelme mellett, a valóságban épp ahhoz asszisztál, hogy ne kelljen a szakértők szavát meghallgatni az ügyben, derül ki Ráday Mihály műemlék- és városvédő szavaiból. Most a Lánchíd kiszélesítése van soron, amit még Gerő Ernő sem lépett meg.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
