Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Bár a kormány szavakban kiáll a magyar építészeti örökség védelme mellett, a valóságban épp ahhoz asszisztál, hogy ne kelljen a szakértők szavát meghallgatni az ügyben, derül ki Ráday Mihály műemlék- és városvédő szavaiból. Most a Lánchíd kiszélesítése van soron, amit még Gerő Ernő sem lépett meg. De Ráday elmondja véleményét a többi budapesti gigaprojektről is, és azt is elárulja, melyik három betű fog nemsokára a város felett magasodni.

Hvg.hu: Kiszélesítené a főváros és a kormány Lánchidat, 80-80 centiméterrel, mi erről a véleménye?

Ráday Mihály: A Lánchíd történelmi, nemzeti jelkép, amit sok dolog jelez, többek közt az, hogy a háború után elsőként ezt állította helyre a nemzet közös összefogással, de ez szerepel a kétszáz forintos hátulján is. Egy ilyen szintű jelképet pedig nem szabad aszerint változtatgatni, ahogy egy csoportérdek megkívánja. Azt hallom, hogy a párban sétáló gyalogosok nem férnek el rajta kényelmesen vagy a biciklistáknak gondot okoz rajta kerékpározni. Egy első rangú országos kincs esetében el kellene viselniük a gyalogosoknak és a biciklistáknak azt a 300 méter kényelmetlenséget. Amikor a második világháború után az akkor közlekedési miniszter Gerő Ernőben felmerült, hogy ki kéne szélesíteni a hidat, hogy elférjen rajta két autóbusz, akkor végül a műemlékesek, köztük Dercsényi Dezső küzdelmének köszönhetően inkább a kapukat, a pillérek belső részét szélesítették ki kicsit, nem pedig az egész hidat, mert ez felelt meg az örökségvédelmi elveknek, és a nemzeti öntudat szerint is ez a megfelelő álláspont.

©

Hvg.hu: Pedig a biciklistáknak ez nagy könnyítés lenne.

R. M.: Arról már régóta szó van, hogy a Lánchidat gyalogos és biciklishíddá kellene alakítani. Ehhez azonban azt kellene megoldani, hogy annak aki Budáról Pestre akar menni, vagy fordítva, ne kelljen az M0-s körgyűrűre kivándorolnia. De erről is megszületett már a megoldás rég: még a Kossuth híd bontását megelőzően eldöntötték, hogy alagutat kell építeni a Széna térről az Erzsébet térig, aminek ma talán már kijjebb, a Városligetnél is lehetne egy kijárata. Külföldi nagyvárosokban már számos hasonló megoldás született. Ehhez azonban pénz kéne és akarat.

©

Hvg.hu: Ma már könnyű megkerülni az örökségvédelmet, ez számos beruházásnál látható.

R. M.: Régebben rendkívül jól működtek a tervtanácsok, többeknek is tagja voltam. Itt a tervezők és beruházók bemutatták a terveiket, amit a főépítészek, a zsűri tagjai, köztük a műemlékesek megjegyzésekkel láttak el, azt magukévá tették az építők, egy-egy terv olykor 2-3-szor is megfordult és szinte mindig jobb lett. A kiemelt beruházás kategória ezeket az egyeztetéseket zárja ki többek közt. A fővárosban most számos olyan beruházás zajlik, ami ilyennek számít: ilyen például például a két Klotild-palota Budapest Belvárosában, az Erzsébet-híd pesti hídfőjében (József főherceg lányáról és feleségről kapta a nevét, ezért Klotild mindkettő, és nem Klotild-Matild, ahogy a pesti nyelv elnevezte őket). Mind a kettő egyedileg is „védett” műemlék és a „világörökség” közepén áll. Az egyikből a felújítása után szálloda és Buddha Bár lett, a másikra viszont éppen most két szintet akarnak ráépíteni a tetőtérben. Egyeztetés, tervtanács nem volt, az ikrek egyike kiemelt beruházás.

Névjegy

Ráday Mihály (1942) magyar-művészettörténet szakon tanult, majd közben elvégezte a SZFF-át operatőr-rendező szakot Herskó János osztályában. A 70-es évektől egyre kiterjedtebb ismeretterjesztő és műemlékvédő tevékenységet folytat. Tagja volt a fővárosi tanácsnak, önkormányzatnak összesen 18 évig. Kultikus műsora a köztévén, az Unokáink sem fogják látni 2010-ben szűnt meg.

A háborús pusztítás paradox módon a budai Várban egy esetben inkább jót tett: a Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren egy eltúlzott méretű épület volt, ami szinte teljesen elnyomta a Mátyás-templomot. Az ostrom alatt súlyos károkat szenvedett, és végül az a döntés született, hogy nem épül vissza a teljes felső szint és tetőszerkezet. Ezt most vissza akarja építeni a kormány, hogy az oda beköltöző NGM számára elég nagy legyen.

Ugyanígy ellenzem a Városliget, a világ első tervezett közparkjának beépítését, mikor a Palotában meg lehetett volna oldani a Nemzeti Galéria elhelyezését a most épp visszaépített Főőrségi épület vagy Lovarda helyén. A Néprajzi Múzeum számára is lenne üres, jól hasznosítható épület elég. Mindezekbe a fejlesztésekbe a fővárosnak nincs semmilyen érdemi beleszólási lehetősége.

Hvg.hu: Bár Tarlós István csak úgy vállalta a budapesti főpolgármesteri jelöltséget, hogy nagyobb beleszólást kap a fejlesztésekbe, és létrejön a Budapesti Fejlesztési Tanács, amely november 17-én tartja első ülését.

R. M.: Elég furcsa, hogy a főpolgármester ezzel tulajdonképpen bevallja, eddig nem volt beleszólása a fővárosi fejlesztésekbe. A Podmaniczky Frigyes-féle közmunkatanács úgy tudott eredményes lenni, hogy a kormány és a főváros is delegált bele embereket, és megtalálták hozzá Podmaniczkyt, aki mindenkivel szót tudott érteni és – például – maga járta az Andrássy utat, és győzködte az ott sétáló úrihölgyeket, hogy a férjeik támogassák az Operaház építését. De ugyanezt láthattuk a műemlékvédelemnél: nem távolról, irodákból dolgoztak a műemlékesek, hanem helyben, adott esetben a gazdákkal együtt ülve a kocsmákban, a helyszíneken győzték meg, hogy miként bánjanak a történelmi épületeikkel. Ez volt az örökségvédelem erőssége. Ma sokszor, nem ismerve a konkrét helyet és gondot, irreális dolgokat követelnek a hivatalnokok örökségvédelmi indokokkal.

Hvg.hu: Ön szenvedélyesen védi az épített örökséget.

R. M.: Igen, egyrészt azért, mert 2010-ig a televízióban tudtam ezt művelni, félévente bejártam a magyarlakta területeket. Azóta hetilapokban, folyóiratokban kapok teret, a Lánchíd témáját épp a Magyar Hangban írtam meg ezen a héten. Egy időben, mint egy mai beszélgetős tévéműsorban, Katona Tamás történésszel csacsogtunk a televízióban az 1848-as forradalom és szabadságharc történéseiről, csak éppen rengeteg információt közölve, mert fontosnak tartottuk, hogy a nemzet megemlékezzen a fontos történelmi eseményekről és karbantartsa azok emlékhelyeit. És még ma is megállítanak az utcán idősebbek éppúgy, mint huszonévesek, hogy elmondják, látták, szerették és hasznosnak tartották a műsoraimat.

©

És a történelmi események mellett egy történelmi épületnek a hangulata is fontos, nem elég meghagyni a külső falakat, a belső tereket is meg kell őrizni, mert számos épület egy bizonyos céllal épült. Az IBUSZ-székház, vagy MAHART-székház, vagy a Magyar Posta krisztinavárosi épülete ilyen, ám ezeket kibelezték, átépítették teljesen, vagy ez a sors vár rájuk a közeljövőben. A MÁV székháza az Andrássy úton, a volt Kilián-, korábban Mária Terézia laktanya az Üllői út sarkán meg a sorsára vár, üresen pusztul. Ha egy épületnél belül áll egy daru, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ott a házat kibelezik, teljesen szétverik a belső terét. Én mindig ügyeket képviseltem: sosem pártokat: legyen szó a budavári sikló újraindításáról – például, amit én is kezdeményeztem, pedig volt kollega, aki támadott emiatt, hogy inkább mozgólépcsőt kéne létesíteni ott. Ma a siklónál sorokban állnak a turisták.

Hvg.hu: Mit gondol a másik, tervezett siklóról, a Gellért-hegyiről?

R. M.: A részletes terveket nem láttam, de ha úgy lesz, hogy a föld alatt megy majd egy ideig, majd a felső szakaszon jön ki a föld fölé, akkor nem látok benne problémát. És persze ezzel egy időben a buszforgalom megszűnik a Citadellánál, illetve megoldják, hogy a buszok lent, a Gellért-hegy lábánál meg tudjanak állni.

©

 A korábbi terveket viszont nagyon elleneztem a Pestről induló libegőről, mert a városkép sérelme nélkül nem voltak megvalósíthatóak: a Vigadó téren induló drótvasúthoz szét kellett volna verni a teret, és valahol a Várkert Bazárban lett volna a végállomása.

Hvg.hu: Mit gondol a fővárosban megvalósuló magasházakról?

R. M.: A felhőkarcolókról vagy toronyházakról (nekem a magasház kifejezés túlságosan eufemisztikus) azt gondolom, hogy Budapest speciális város, van egy hegyes és egy lapos fele. A hegyes budai oldalról számos kilátópont adódik: a Citadella, a Halászbástya, a János-hegy. Nem hiszem, hogy a lapos Pesten is kilátópontokat kellene létesíteni pl. Újpesten, Angyalföldön, vagy akár a budai oldalon a Kopaszi-gáton. Arról nem is beszélve, hogy a városból mindenhol látszik majd a Mol-székház tetején 140 méter magasról virító Mol felirat. Az urbanisták régóta mondják, hogy Budapesten a Csepel-sziget északi pontján lehetnének toronyházak. De nem kellene Budapestből Dubajt csinálni. Emlékszem, Károly herceg hogy tajtékozott, amikor Londonban felépült a Tottenham Court Road-i toronyház. Manhattan szigetén a terjeszkedő New Yorknak a két folyó között nem volt más tere, mint felfelé menni, ezért épültek ott toronyházak, és ezt vették át, másolták más amerikai nagyvárosok is. De San Franciscóban is megmaradtak a történelmi, alacsony házas vidékek, nem söpört el mindent a toronyházépítés. És azt is meg kellene fontolni, hogy egy turista nem azért jön Budapestre, hogy azt lássa, amit otthon is lát, hanem azért, hogy valami mást tapasztaljon.

©

Fontos, hogy a műemlékvédelemnek egy országban egységes szempontok szerint kell működnie, nem pedig kerületenként, vagy járásonként másképp, hogy a közös örökség védelme érdekében munkálkodók ne legyenek kiszolgáltatva a helyi erőknek. képezzenek a műemlékvédelemért elkötelezett szakembereket. Meg persze az is kell, hogy legyen olyan országos szervezet, amely elvégzi ezt a munkát – megvédi történelmi örökségünk értékeit.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Itt van az év legjobb munkahelyeinek listája

Itt van az év legjobb munkahelyeinek listája

83 országból 452 "gülenista" kiadását kéri Törökország

83 országból 452 "gülenista" kiadását kéri Törökország

Hét kölyökkutyát vert agyon baltával egy nő Zala megyében

Hét kölyökkutyát vert agyon baltával egy nő Zala megyében

Csok-csapda: az önerő hiányában nem tudják felvenni a családok a támogatást

Csok-csapda: az önerő hiányában nem tudják felvenni a családok a támogatást

A pénzügyminiszter nagyon súlyos váddal illette azokat, akik az utolsó napokban kötöttek ltp-szerződéseket

A pénzügyminiszter nagyon súlyos váddal illette azokat, akik az utolsó napokban kötöttek ltp-szerződéseket

Elküldték a macedón tévéstábot Orbán háza elől

Elküldték a macedón tévéstábot Orbán háza elől