Ráday Mihály: "A pénz diktál, meg a szalagátvágási mánia"
Már az Unokáink sem fogják látnit sem látni – Ráday Mihály harminc évet megért televíziós műsora 2010 után éppúgy eltűnt, mint számos értékes építészeti emlék. Az alábbi interjú 2020 júliusában készült, a most, 2021. július 17-én elhunyt városvédőre emlékezve közöljük újra.
HVG: Két hír az elmúlt napokból: alaposan megcsonkítják a Bem téren álló, műemléki védettségű Radetzky-laktanya épületét, a Budai Irgalmasrendi Kórház bővítésének földmunkái során pedig kiszórták a római és középkori leleteket. Mindez egy olyan kormány idején, amely a magyar kultúra elszánt védelmezőjének mondja magát...
Ráday Mihály: Már semmin sem csodálkozom. Viccesen azt szoktam mondani: „büszke vagyok” arra, hogy amíg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt Orbánék 2013-ban szüntették meg, az én városvédő agitátori munkámat már három évvel korábban ellehetetlenítették. Az Unokáink sem fogják látni... (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) 1980-tól futott a köztévén, a 2010-es választások után pedig úgy vették le a képernyőről, hogy a májusi adás végén még azzal búcsúztam a nézőktől, hogy elmondtam, mit láthatnak majd a júniusi műsorban.
HVG: Nem lehet, hogy az 1990–1994 közötti SZDSZ-es politikai pályafutása szúrta Orbánék szemét?
R. M.: Ezt nem tudom, de azt igen, hogy korábban a legkülönfélébb pártállású kormányok idején is kíváncsiak voltak a véleményemre. Antall József például még azt is megkérdezte tőlem, hogyan építeném én fel az új környezetvédelmi minisztériumot. Az örökségvédelem egymást váltó vezetői is mindig kikérték a véleményemet; tagja voltam a Központi Tervtanácsnak is. A rendszerváltás utáni törvények közül több jogszabályban ma is ott vannak a mondataim.
HVG: Lehetett volna ön az örökségvédelem „illetékese”, mégsem vállalt ilyen szerepet.
R. M.: Mert engem mindig az ügy érdekelt, nem a hivatal. Már a rendszerváltás előtt civil – és nem pártpolitikai – ügy volt számomra közös emlékeink őrzése-védelme. Ezért alapítottuk meg 1982–1983 telén a Budapesti Városvédő Egyesületet, majd négy évre rá a Város- és Faluvédők Szövetségét. Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, „társadalmi munkás” háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik.
„A rendszerváltásnak három pillére kell legyen: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet, továbbá az orosz csatlósviszony felszámolása” – hangsúlyozza Magyar Bálint szociológus, a maffiaállam-elmélet kidolgozója, aki szerint a rezsimváltó ellenzék igazi szűk keresztmetszete Magyar Péter személye.