A zsűri az Orgazmust kérek, nem rózsát című anyagáért Szombat Évának ítélte oda a Capa-nagydíjat 2021-ben – olvasható a Capa Központ honlapján.

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a magyar fotográfia területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók munkájának elismeréseképpen 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat. A magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri korábban három ösztöndíjról döntött, az ösztöndíjasok egyéves munkáját értékelve pedig Szombat Évának ítélte oda a 3 millió forintos fődíjat.

„Egész életemben jobban érdekelt a szexualitás, mint amennyire bevallottam magamnak. Azt hittem, hogy a lányoknak ezzel nem illik nyíltan foglalkozni. Egészen addig gondoltam ezt így, amíg nem találkoztam olyanokkal, akik tabuk nélkül beszéltek szexről, maszturbálásról, orgazmusról, csiklóról, pornóról, fantáziákról. Felszabadító érzés volt közéjük tartozni” – írja a sorozatról az alkotó.

„2017-ben feladtam egy hirdetést. Olyan alanyokat kerestem, akik szívesen megmutatnák a szexjátékaikat. A legnagyobb meglepetésemre sokan jelentkeztek. Bennük is megvolt a vágy, hogy szégyenérzet nélkül beszéljenek a szexualitásról. Volt közöttük tanuló, szociális munkás, fodrász, fordító, művész, domina, vállalkozó, alkalmazott, munkanélküli, szabadúszó, feleség, barátnő, egyedülálló, elvált, kismama, anyuka és nagymama is. A képek mellett készítettem interjúkat is, amik egyre mélyebbre mentek, sok esetben komoly traumákat is a felszínre hoztak. Minden találkozó után valami új dolgot tanultam” – áll a sorozat leírásában.

„A munka közben kezembe került nagymamám második világháború alatt kapott emlékkönyve. Az életre felkészítő üzenetek tartalma sokszor egybevágott azzal, amiket az alanyaim meséltek a saját gátlásaikról. A több generációval ezelőtti, fiatal lányoknak szánt sorok azt írták elő, hogy ha valaki nőnek született, akkor legyen szerény, szófogadó, tűrje a fájdalmat, a szenvedést. Ezeket a gondolatokat tetten lehetett érni az alanyaimon és magamon is. Az évek során rengeteget változott a viszonyom a szexualitáshoz, és vele együtt a projekt is. Egyre kevésbé volt fontos a tárgy, sokkal jobban érdekelt a tulajdonos és az ő története. Arra kerestem a megoldást, hogyan lehet eljutni odáig, hogy valaki levetkőzze a szexualitással kapcsolatos szégyent, legyőzze a társadalmi konvenciókat, és megszabaduljon a káros, örökölt mintáktól. A játékok jelentették a kulcsot az őszinte kommunikációhoz.”

A teljes sorozat ide kattintva tekinthető meg.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: