A szociális szakma egyik legnagyobb problémája, hogy a társadalom szemében még mindig nem eléggé látható tevékenységi körről van szó, pedig – ahogy az Esély Labor Egyesület videójában is mondják – a szociális dolgozó munkája elengedhetetlen; pont ott kezdődik ugyanis, ahol az emberi méltóságunk véget ér. 

A szociális munkások a legkiszolgáltatottabbakon, a legrászorultabbakon segítenek; a pandémia idején a civil és állami fenntartású szociális intézményekben, nappali ellátókban, családsegítőkben, kórházakban, iskolákban is létfontosságú feladatokat láttak el, az átlagosnál is magasabb terhelés mellett.

Az egyesület emlékeztet, hogy a szociális ágazati dolgozók a világjárvány dacára sem tudtak sok esetben otthonról, érintkezésmentesen dolgozni, ehhez képest a magyar kormány a pandémia kezelésében résztvevőknek kifejtett köszönetnyilvánításában "kifelejtette" ezt a szakmát.

Fontos gesztus lett volna ez "az egyébként is alulfizetett, nehéz munkakörülmények között dolgozó és megterhelő munkát végző szakemberek, ágazati dolgozók irányába".

Az egyesület a szociális munka napja alkalmából készített egy videót, amelyet "közösségi részvétellel szociális munkások formáltak". Ebből a közel háromperces kisfilmből kiderül, hogy mi mindennel is foglalkoznak az érintettek, de alább mi is ajánlunk fontos olvasnivalókat szociális szakemberek történeteiről, az általuk végzett munka fontosságáról.

Ott segítenek, ahol a legnagyobb a baj

Kelet-Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű falujában már géppel készül a magas fűtőértékű brikett. Amellett, hogy a megfizethető fűtőanyaggal a faluban élők túlélhetik a telet, az üzem munkát ad a helyieknek. Riportban mutattuk be a toldi brikettüzemet:

Az üzenet egyszerű: ha teszel valamit magadért, segítenek neked

Itt a faluban csak közmunka van, de ott nem sokat dolgoznak, aláírnak, aztán ennyi. Úgy könnyű pénzt szerezni. - Akkor miért nem közmunkásként dolgozik? - Hát, mert itt megdicsérnek. Azt szeretem. - vágja rá a kérdésre Seres Sándor, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársa. Tulajdonképpen az ő fejéből pattant ki a brikettüzem ötlete.

A láthatatlanok című film egyszerre könnyed és szívszorító tragikomédia egy nappali hajléktalanmenedék lakóinak és dolgozóinak küzdelmeiről. Ajánlónk:

Észrevennénk végre a láthatatlanokat is?

Hajdu Szabolcs új filmjében, a Békeidőben mindenki uralkodni akar a másik felett, a felszín alatt szinte háborús feszültség húzódik meg, amely bármikor robbanhat. A valós eseményekkel, közérzettel való hasonlóság nem a véletlen műve. Csütörtöktől láthatják az otthonukba kényszerített mozinézők. Mi már meg is néztük.

A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője Toszeczky Renáta szociális munkás. Feladata, hogy a prostitúcióból vagy a rabszolgasorból kimenekített áldozatok újra láthatóvá váljanak a társadalom számára. Irodája nincsen, egyedül tartja a lelket két shelter, vagyis két védett ház lakóiban. Interjú a Védelem alatt című dokumentumfilm főszereplőjével:

Nyolc tönkrement életet és három háztartást menedzsel

A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője Toszeczky Renáta szociális munkás. Feladata, hogy a prostitúcióból vagy a rabszolgasorból kimenekített áldozatok újra láthatóvá váljanak a társadalom számára. Irodája nincsen, egyedül tartja a lelket két shelter, vagyis két védett ház lakóiban.

Orsolics Zénó fiatalon, egy hat éven át tartó, kis híján halállal végződő drogkarrier alatt szinte mindent elveszített. A bentlakásos terápia alatt úgy érezte, már túl hosszú a veszteséglista ahhoz, hogy szembenézzen azzal, mit tett. Ma már diplomás szakemberként, üzleti és magánéleti coachként segíti a mélyponton lévő fiatalokat és felnőtteket, és idén 20 éve józan. Interjú:

„Úristen, a fél életemet elcsesztem"

Orsolics Zénó fiatalon, egy hat éven át tartó, kis híján halállal végződő drogkarrier alatt szinte mindent elveszített. A bentlakásos terápia alatt úgy érezte, már túl hosszú a veszteséglista ahhoz, hogy szembenézzen azzal, mit tett. Ma már diplomás szakemberként, üzleti és magánéleti coachként segíti a mélyponton lévő fiatalokat és felnőtteket, és idén 20 éve józan.

Szinte hihetetlen, hogy a Budapest-táblától 7 kilométerre milyen fokú szegénységgel találkozhatunk. A társadalomból kizuhant romákért a város szociális munkásai küzdenek – több-kevesebb sikerrel. Megnéztük a kerepesi romatelepet:

„Akkor sem fogom azt mondani, hogy ezek alávaló emberek"

„Tessék, ettől változik egy család helyzete?" - kezdi Horváth Vera, aki 1997 óta dolgozik szociális munkásként Kerepesen, miközben elénk tesz egy hatalmas aktát. „Három gyerek élete van benne, egy csomó döntés, határozat, űrlap, adatlap. Ettől a paksamétától mi változott az életükben? Ezek a gyerekek most állami nevelésben vannak.

Egy Budapesten zajló művészeti képzés keretében állami gondozásban felnőtt fiatalok lehetőséget kaptak arra, hogy kitörhessenek a hátrányos helyzetükből. Hogyan tud a színházi nevelés segíteni ezeken az embereken, és miért tabutéma, hogy a „zaciból jöttek”? Három résztvevővel és az őket mentoráló rendezővel beszélgettünk.

„Engem ne sajnáljon senki" - állami gondozottak és az előítéletek

Egy Budapesten zajló művészeti képzés keretében állami gondozásban felnőtt fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy kitörhessenek a hátrányos helyzetükből. Hogyan tud a színházi nevelés segíteni ezeken az embereken, és miért tabutéma, hogy a „zaciból jöttek"? Három résztvevővel és az őket mentoráló rendezővel beszélgettünk.

Miskolc külterületén, a Bükk-hegység lábánál, egy alapítvány újabb és újabb telkeket vásárol, hogy szociális szolgáltatást és lakhatást nyújtson több tucat fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű és autista felnőttnek. Megnéztük, milyen az, amikor mindenkinek helye és dolga van.

Ahol a fogyatékossággal élők nem csak a falat nézik

Nagyon elhatárolódnak az otthonok attól, hogy tegyenek is valamit az ott élőkért. Hogy ne csak ott üljenek az intézetekben, hanem dolgozhassanak is. Én mindenképpen olyan helyre szerettem volna jönni, ahol csinálhatok valamit - mondja Iván, az öt hektáron fekvő Baráthegyi Majorság gombatermesztő pincéjében.

Az emberből nagyon könnyen áru lesz ott, ahol reménytelenség és kiszolgáltatottság van. A tanyavilágban egy tízezres településen akár 50-100 embert is rabszolgasorba vetnek. Világszerte pedig évente tízmilliók esnek áldozatul a modern kori rabszolgaságnak – legnagyobb számban nők és gyerekek. De Coll Ágnesnek és csapatának sok embert sikerült már kimenekíteni és rehabilitálni, interjú:

Szilvit ötezer forintért vették a gazdái. A férje adta el

Az emberből nagyon könnyen áru lesz ott, ahol reménytelenség és kiszolgáltatottság van. A tanyavilágban egy tízezres településen akár 50-100 embert is rabszolgasorba vetnek. Világszerte pedig évente tízmilliók esnek áldozatul a modern kori rabszolgaságnak - legnagyobb számban nők és gyerekek. De Coll Ágnesnek és csapatának a Baptista Szeretetszolgálatnál sok embert sikerült már kimenekíteni és rehabilitálni, de még így is megdöbbentő számokról mesél.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: