Az elmúlt két évtizedben tapasztalta Európa az öt legforróbb nyarat az 1500-as évek óta. 2018-ban a szárazságtól olyan alacsony volt a Duna állása, hogy II. világháborús tankok bukkantak elő a folyóból.
A Mediterráneumban erdőtüzek pusztítanak, a hőségtől az egyik londoni reptér, a Luton kifutópályáján hibák keletkeztek, ezért le kellett állítani a reptér forgalmát, a brit légierő egyik bázisán is megolvadt a kifutópálya aszfaltja, egy londoni hidat pedig be kellett csomagolni, így védve azt az extrém melegtől.
A meteorológusok Európa-szerte több helyen is 40 fok feletti hőmérsékletet jeleztek előre a napokban, az Európai Bizottság hétfőn figyelmeztetett, hogy az Európai Unió területének több mint a felén szárazság fenyeget.
Egyre gyakoribbak a 40 fok feletti hőmérsékletek
A The Local összeszedte, hogy a mostani erőteljes hőhullám milyen az előző évek nyaraihoz képest a kontinensen, és világosan látszik, hogy már jó néhány éve nagyon kemény kánikulákkal kell megküzdenünk. Az Európai Unió legfontosabb klímaváltozás-figyelő programja, a Copernicus Climate Change Service adatai alapján 2021-ben regisztrálták az eddigi legforróbb nyarat a térségben. Július vége és augusztus eleje környékén volt a legmelegebb a tavalyi nyár, ekkor Görögország az elmúlt 30 év legrosszabb hőhullámát szenvedte el, helyenként 45 fokig forrósodott a levegő. Spanyolország déli részén elérte a 47 fokot is.
A meleg és a szárazság miatt már akkor is sok mediterrán országban meggyulladt a növényzet, erdőtüzek pusztítottak Törökországtól kezdve Spanyolországig, sok ember kényszerült otthonainak elhagyására.
2019-ben Franciaországban új melegrekord született, Verargues városában június 28-án 46 fokot mértek, és ami különösen meglepő volt, hogy az északabbra fekvő településeken is 40 fok közelébe kúszott fel időnként a hőmérő higanyszála: az északnyugati Lingen városában például 42,6 fokig.
2018-ban a szárazság következtében a Duna vízszintje is jelentősen lecsökkent, az elmúlt száz évben nem volt olyan a Duna vízállása, mint akkor július végén, augusztus elején. Szerbiában elő is bukkant a folyómederből néhány II. világháborús tank.
2015 nyarán olyan gyakoriak voltak a hőhullámok, hogy csak Franciaországban körülbelül 1700 ember halt meg a hőség következtében. Akkor Angliában ugyancsak megolvadt több helyen az aszfalt, a vonatok rendszeresen késtek.
2007-ben Észak-Macedóniában, Szerbiában és Olaszországban is nagykiterjedésű erdőtüzek pusztítottak, Magyarországon 500 ember szervezete adta fel a küzdelmet a hőséggel.
2003-ban egy 16 országban végzett uniós felmérés szerint 70 ezer ember halt meg a hőhullámtól.
A The Local kiemeli, az elmúlt két évtizedben tapasztalta Európa az öt legforróbb nyarát az 1500-as évek óta.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
Az elmúlt negyven évben csak egyszer volt itt ilyen erejű földmozgás.
