Erős mentőcsapat indult fel a szerda óta eltűntként kezelt Suhajda Szilárdért – írja az Explorersweb. Reálisan nézve az esélye annak, hogy élve megtalálják, szinte nulla, de csodák történtek már korábban is. Gondoljunk csak Beck Weathersre az Everesten 1996-ban, Joe Simpsonra a Siula Grandén 1985-ben, vagy Anurag Maloo-ra az Annapurnán idén tavasszal – írják.
A portál szerint a mentőcsapat az egyik legjobb Nepálban. Simone Moro pilóta a téli K2-csúcstartó Gelje Sherpát, Mikel Sherpát – aki éppen Carlos Soria megmentésében segített a Dhaulagirin – és egy harmadik, ismeretlen serpát repítette a 6400 méteren lévő 2-es táborba. A már akklimatizálódott és oxigénnel támogatott három serpa gyalog indult felfelé, és hamarosan elérhetik a Hillary-lépcsőt.
Hogyan történhet meg, hogy látták Suhajda Szilárdot, de nem segítettek neki?
Több mint 48 órája van a „halálzónában", vagyis 8 ezer méter fölött Suhajda Szilárd magyar hegymászó, akit csütörtökön kétszer is észlelt egy csapat mászó. Azt is látták, mutat életjeleket. Az Erőss Zsolt hegymászóval több expedíción részt vevő Földes András kollégánkkal beszéltük át, miért hagynak ott valakit így a hegyen, milyen dilemmák vannak egy mentésnél, és hogyan változott a helyzet az elmúlt években.
Közben Moro a hegy felső szakaszait igyekszik felderíteni, és megpróbálja kiszúrni Szilárdot. Meg akarnak győződni róla, hogy ugyanott van, ahol tegnap.
„Ez nem az az év, amikor oxigén nélkül érdemes nekivágni az Everestnek” – mondta a sokat próbált, veterán Mingma serpa. „Rendkívül hideg volt. El sem lehet képzelni, hány ügyfél és serpa szenvedett fagyási sérüléseket ebben a szezonban, és túl sokan szorultak mentésre is.” „Még soha nem tapasztaltam ilyen hideg időt az Everesten. A szél mindig erősebb volt, mint amit az időjárás-előrejelzések megjósoltak” – tette hozzá Mingma.
