Az agyunk akkor is dolgozik, amikor alszunk. Ilyenkor szilárdítja meg azokat a dolgokat, amiket napközben tanultunk, memorizáltunk, emlékeket épít, érzelmeket dolgoz fel. Ennek a munkafolyamatnak van egy kimenete is, az álmok ennek a feldolgozásnak a visszajelzései.
Colin Espie, az alvásgyógyászat professzora szerint épp ezért amikor egy izzasztó vizsgahelyzetről álmodunk, az agyunk valójában csak annyit akar megüzenni, hogy minden, amit aznap tanultunk “feldolgozás alatt” van, vagyis jelzi – ha valóban valamilyen vizsgára készülünk –, hogy a tanulás még alvás közben is zajlik – írja a BBC.
“Talán az agyad azt mondja neked az éjszaka folyamán, hogy »tudom, hogy ez téged érint, tudom, hogy van anyag, amit meg kell csinálni. Dolgozom rajta«” – mondja az Oxfordi Egyetem kutatója. “Ez persze, nem azt jelenti, hogy ne tanuljunk napközben. Az agy csak azokat a dolgokat tudja megszilárdítani, amelyeket igyekszünk megtanulni.”
Espie szerint gyakori vélekedés, hogy az ember olyan helyzetekről álmodik, amelyek rá nézve fenyegetőek. De a kutató úgy gondolja, hogy attól még, hogy valami fenyegető, nem jelenti azt, hogy az rossz is, csak azt, hogy kihívást jelent. Ezért olyan gyakoriak a vizsgahelyzetekről szóló álmok. Gyakorlatilag mindenki álmodott már hasonlót, azok is, akik nem emlékeznek rá – véli Espie.
A rémálmok szerinte érzelmi álmok, annak jelei, hogy érzelmeinket alvás közben dolgozzuk fel. Van, hogy egy-egy rémálmot a “megrekedtség érzése”, vagy a rémálomban megfogalmazódott szituációhoz hasonló, de másfajta valós napközbeni tapasztalat, érzés váltja ki. “Az agyunk kategorizálja a dolgokat” – mondja. Lehet, hogy egyébként nem vizsgázunk, mégis iskolapadról álmodunk. Az ilyen “későbbi vizsgaálom” azért fordulhat elő, mert valamilyen más módon az életünkben mégiscsak megmérettetnek.
