Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol célokról és álmokról beszélget a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal és Kenyeres András mentáltrénerrel, valamint arról is, milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, hogyan jutott el a világ egyik legjobb kerékpárcsapatába, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Időtlen idők óta próbálják megfejteni az álmokat az emberek, legyen szó a jelentésükről, vagy arról, hogy mikor emlékszik az ember rájuk. Most a tudomány szolgált válasszal utóbbira; kiderült ugyanis, hogy az álmok reggeli felidézésének képessége számos tényező függvénye.
Gyakori rémálmunk, hogy éppen egy vizsgán találjuk magunkat, úgy, hogy lövésünk sincs a tananyagról, és egyszerűen elfelejtettünk felkészülni. Ezek után megkönnyebbülten ébredünk fel, hogy az egész csak álom volt. Most az Oxfordi Egyetem professzora megmagyarázza, mit is akar ilyenkor üzenni nekünk az agyunk.
És azt is, hogy hozzuk ki magunkból a legtöbbet! Milyen tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy megvalósíthassuk a vágyainkat?
Legmélyebb vágyaink kulcsszerepet játszanak lényeges álmaink megtalálásában. A sokat ábrándozókra jellemző, hogy nem hoznak meg szükséges döntéseket, vagy ha mégis, nem cselekednek elég hatékonyan. Így álmaik mindörökre vágyak maradnak.
Az ember minden éjjel álmodik: az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül 4,8 órányi álomképet hoz létre. Az esetek többségében azonban mégsem tudjuk felidézni ezeket ébredés után. Simor Péter és kutatótársai szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van: agyunk a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel.
A felnőttek lidércnyomásairól viszonylag sokat tudnak a kutatók, most megnézték, hogy van ez a gyerekeknél?
Álmunkban olyan helyeken járhatunk és olyan dolgokat csinálhatunk, amire a valós életben esélyünk sincs. Ezért az álmok misztikus világa a kezdetek óta foglalkoztatja az embereket. De amíg egyesek álmokat fejtenek, vagy a túlvilági élet után kutatnak, addig a pszichológia ennél pragmatikusabb: azt mondja, hogy az agyunk éjszaka, az alvási periódusban dolgozza fel a nappali eseményeket.
Van nekik egy olyan szupercsávójuk, mint Putyin, a többség mégsem érzi már azt, hogy nagyhatalom lennének. A fiatalok meg pláne nem.
Jelenleg ugyan még kezdetleges állapotban vannak a kísérletek, de továbbfejlesztés után a rendszer akár az álmok, a memória és a belső látás dekódolásához is használható lehet majd; igaz, egyelőre még nem ismert pontosan, hogy például az álmokat ugyanúgy dolgozza-e fel az agy, mint az éber észlelést.
Miről álmodnak az egyetemisták? Erre a kérdésre kerestük a választ a szeptemberi szemeszter első napján a jogi, a közgazdaság-tudományi, a műszaki és a bölcsészkarok campusain. A legtöbben a csúcsra vágynak, de akad, aki tanácstalan.
