#alvás



Miért lett a legegyszerűbb szükségletünkből luxuscikk?

Habár az alvás minden élőlény – így az ember számára is – alapvető biológiai szükséglet, manapság mégis egyre inkább kiváltságnak vagy luxusnak érezhetjük a minőségi és elegendő mennyiségű alvást. Mi változott, miért alakult így a viszonyunk ezzel a létfontosságú folyamattal kapcsolatban?





A Stanford-kutató, aki megtanította a világot aludni, lélegezni és napfürdőzni

Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?



Az álom az „éjszakai terápia” – miért vagyunk időzített bombák, ha csak egyszer is rosszul alszunk?

„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.



Úgy (is) emlékezünk, ahogyan alszunk

Közismert, hogy az alvás igen fontos szerepet játszik az emlékek megszilárdításában, viszont azt a kérdést, hogy miként formálja ezeknek az emlékeknek a tartalmát, eddig nehezebb volt megválaszolni. Hongkongi kutatók nemrég megjelent tanulmánya felfedi, hogyan befolyásolhatja az emlékek tárolását az alvás különböző szakaszaiban eltöltött idő.



A külön alvás lehet a boldog párkapcsolat egyik titka – állítják alváskutatók

Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?


Amiről mindenki álmodik: egyre népszerűbb az alvásturizmus

Mindenkinek volt már olyan utazása, ahonnan kialvatlanabbul tért haza, mint ahogy elindult. De mi lehet erre a megoldás? Egyre többen jönnek rá, hogy a valódi luxus ma már nem a programok számában mérhető, hanem abban, mennyire tudjuk magunkat kipihenni az utazás alatt: ebből az igényből született meg az alvásturizmus.


Egy perc levegő nélkül: mi történik a szervezeteddel alvás közben?

Reggel fáradtan ébredsz, pedig eleget aludtál. Napközben nehezebb koncentrálni, ingerlékenyebb vagy, és úgy érzed, mintha folyamatosan „késésben lenne” a szervezeted. Sokan ezt a stressznek, a túlterheltségnek vagy egyszerűen az életmódnak tudják be. Pedig a háttérben gyakran egy sokkal kevésbé ismert, mégis komoly probléma áll: az alvási apnoé. Ez az állapot nemcsak az alvás minőségét rontja, hanem hosszú távon az egész szervezet működésére is hatással lehet. És ami talán a legmeglepőbb: sok esetben évekig rejtve marad.


Hasznos a délutáni szundikálás? Ezt mondja róla a tudomány

Hirtelen fáradtság, le-lecsukódó szemhéj, elkalandozó gondolatok, és mindez kora délután. Feltehetően mindenki átélte már ezt az érzést, és amennyiben lehetősége volt rá, szundított is egyet, hogy azután felfrissülve térjen magához. De vajon mit mond a tudomány a délutáni szunyókálásról?




A teljesítmény nem az edzésen dől el, hanem alvás közben

Az állóképességi sportok világában hajlamosak vagyunk mindent mérni és optimalizálni: tempó, pulzus, kilométer, edzésterhelés. Manapság már nem kell olimpikonnak lenni ahhoz, hogy pontosan tudjuk mérni az edzéseink hatékonyságát és eredményességét. Van azonban egy terület, amely rendre háttérbe szorul, pedig legalább ennyire meghatározza a teljesítményt, sőt a legújabb kutatások szerint a sérülések kockázatát is, ez pedig az alvás.