Éjszakai baglyok és reggeli pacsirták, azaz a későn fekvők és a koránkelők: ezt a két alvástípust különböztették meg – idáig. Kanadai kutatók viszont úgy gondolták, ez így túlságos leegyszerűsítése a dolgoknak, és a lefekvés és az ébredés idején kívül egy sor más, elsősorban agyi jellemzőt is figyelembe vettek.
Az ipari forradalom hozta magával az egyhuzamban alvást, korábban két éjjeli alvás között számos fontos tevékenységet végeztek az emberek.
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
Van valami, ami a mozgásnál és a fogyasztott ételeknél is fontosabb lehet, ha szeretne sokáig élni – mutat rá egy amerikai kutatás.
A hálószobába beszűrődő fény, az utcai világítás vagy más éjszakai fényforrások nemcsak az alvást befolyásolhatják. Egy több mint 11 ezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint a nagyobb éjszakai fényterhelés a szív kedvezőtlen szerkezeti és működésbeli változásaival járhat együtt.
Számos tudományos vizsgálat jutott arra, hogy a mobilozás fizikai fájdalmat is okozhat. Mutatjuk, mire jutottak a tudósok.
Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.
Amerikai kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a viselhető eszközök által mért alvásminőség nem mindig van köszönőviszonyban a valósággal.
A valódi kipihentség érzését veszíthetik el a (peri)menopauzán áteső nők, aminek – az állandó fáradtságon kívül – számos egyéb, káros egészségügyi hatása is van. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, mit tehetünk azért, hogy a változókorban is tudjunk jókat aludni.
Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.
Alvást segítő hangokat játszik le lágy éjszakai fénnyel és ébresztővel az Anker SleepLab, hogy megteremtse az alváshoz szükséges hangulatot. Emellett alvássegítő fülhallgató is érkezett, és az is kiderült, hogy a termékeit eddig öt márkanéven forgalmazó vállalat egyesítő nevezéktanát.
A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.
Az ötmilliárd dollárt is meghaladja a Finnországban alapított, de ma már amerikai-finn Oura vállalat piaci értéke, köszönhetően roppant népszerű okosgyűrűinek. Most viszont éppen ezek, pontosabban a gyűrűk alváskövető funkciója miatt citálnák bíróság elé a céget.
Népbetegségnek számít a migrén és a tenziós fejfájás Magyarországon, amelyet a legtöbbször gyógyszerrel kezelnek. Ritkán kérdez rá az orvos a beteg képernyőidejére, pedig az újabb, köztük magyar kutatások szerint van összefüggés.
Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
A most 51 éves egykori élsportoló mostani praktikái önmagukban nem számítanak újdonságnak, ritkaság azonban, hogy valaki évekig következetesen kitartson mellettük. Milyen gyakorlatokat végez? Hogyan tudja megőrizni az alvásminőségét? Milyen bőrápolási rutint követ? És mit iktat ki étrendjéből?
A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.
A forró nyári éjszakákon minden apróság számíthat. Mutatjuk, mit javasolnak a szakértők a jobb alvásért.
