Először tartották meg Dél-Koreában az észak-koreai disszidensek napját július 14-én vasárnap – számolt be róla a CNN. Legutóbb tavaly novemberben disszidált Dél-Koreába egy Kubában állomásozó észak-koreai diplomata, amit a BBC-nek a szöuli titkosszolgálat meg is erősített. A politikai tanácsadóként dolgozó észak-koreai férfi 2016 óta az egyik legmagasabb rangú tisztviselő, aki délre disszidált.

Az első észak-koreaiak bátorságát ünneplő napot Szöul belvárosában a kedvelt turistacélpontnak számító Dongdemun Design Plazában tartották, ahol jól ismert észak-koreai dalokkal ünnepeltek, miközben jellegzetes észak- és dél-koreai édességeket, például a lisztből, mézből szezámolajjal készült jakkvát és gyümölcspuncsot, úgynevezett hvacsét is fogyaszthattak.

Ettől az évtől minden július 14-én azokat az észak-koreai disszidenseket és bátorságukat ismerik el, akik sokszor életük kockáztatásával átszöknek Dél-Koreába, hogy új életet kezdjenek. Eddig mintegy 34 ezer észak-koreainak sikerült átjutnia az szigorúan őrzött észak-koreai határokon, sokszor embercsempészek segítségével, Kínán átutazva. Leginkább azért döntenek a veszélyes út mellett, hogy úgy érezhessék, a társadalom hasznos tagjai, és hogy anyagilag támogassák az otthon maradt családtagjaikat. A szabadsághoz vezető úttal hatalmas kockázatot vállalnak: Kínában az észak-koreaiak gazdasági menekültnek számítanak, akiket kérdés nélkül visszatoloncolnak Észak-Koreába, ahol aztán internálótáborokba kerülnek.

Az Észak-Koreából menekülőknek viszontagságai azonban nem érnek véget azzal, hogy megérkeznek Dél-Koreába. Bár néhány disszidensnek sikerül elérnie az álmait Dél-Koreában, például kutatók lesznek, vagy vállalkozást indítanak (az egyik ilyen vállalkozás a többi menekültnek segít a beilleszkedésben), ám a legtöbbjük nehezen tud beilleszkedni a társadalomba, mert az emberek előítéletesek velük szemben. A beilleszkedést anyagi problémák is nehezítik, mert sokan nem találnak munkát. A dél-koreai kormány éppen ezért pénzügyi támogatást ad az Észak-Koreából menekülteknek, és lehetőséget biztosítanak nekik arra is, hogy állami támogatással szakmát tanuljanak.

Sokakat ugyanakkor ennek ellenére sem alkalmaznak, mert gyakran előítéletesek a disszidensekkel szemben. A rendezvény szervezői és a dél-koreai kabinet arra számít, azzal, hogy a menekülteket elismerik bátorságukért, kevesebb lesz az őket érintő előítélet. A CNN-nek nyilatkozó egyik menekült azonban attól tart, ennek az ellenkezője valósul meg és a „Disszidensek Napja” csak tovább mélyíti a szakadékot az észak-koreai menekültek és a dél-koreaiak között.

Néhányan éppen az előítéletek miatt döntenek úgy, mégis inkább visszatérnek a világ legzártabb országába, annak ellenére is, hogy pontosan tudják: hosszú évekre internálótáborba kerülnek, ahol akár meg is kínozhatják őket azért, mert jobb életben reménykedtek.

Kiemelt képünk illusztráció, egy idős nőről egy olyan szöuli kerületben készült, ahol többségében észak-koreai menekültek élnek.