December 7-én nyitják újra a 2019 áprilisában leégett Notre Dame-ot. A felújítás eredeti, középkori technológiával is zajlott. Évente 14-15 millió látógatóra számítanak.
Nagy napra készülnek a párizsiak jövő szombaton, ekkor nyitják ugyanis újra Párizs egyik jelképét, az öt és fél évvel ezelőtt leégett Notre Dame-ot. Az első nap Párizs érsekje, Laurent Ulrich celebrálja majd a szertartást, amelyen részt vesz majd Emmanuel Macron köztársasági elnök, számos hivatalos és egyházi személy, és meghívták a legnagyobb adományozókat is. A főoltár felszentelésére rendezett misét december 8-án tartják, ezen is részt vesz a köztársasági elnök és külföldi egyházi méltóságok is, de innentől kezdve már a nagyközönséget is beengedik a misékre a szabad helyek erejéig, a székesegyház pedig ismét látogathatóvá válik.
Az érdeklődés várhatóan hatalmas lesz, évi 14-15 millió látogatóra számítanak, és arról is folyt vita, hogy szedjenek-e majd belépőjegyet a turistáktól, akik csak meg szeretnék csodálni az épületet. Míg a párizsi polgármester támogatta volna ezt a megoldást, az egyház rövidre zárta a vitát: Laurent Ulrich párizsi érsek közölte, hogy továbbra is ingyen lesz látogatható a székesegyház.
Sokáig úgy volt, hogy a megnyitóig hétpecsétes titok övezi majd, hogy néz ki a felújított katedrális, a felújítást végzőkkel aláírattak egy titoktartási szerződést is erről. Még a legnagyobb támogatókat sem engedik be az újranyitás előtt. Emmanuel Macron azonban bő egy héttel a hivatalos megnyitó előtt, november 29-én már körbejárta a templomot, és beszédet mondott, megköszönve a felújításban résztvevő kétezer ember áldozatos munkáját. Az eseményt élőben is közvetítették, így mindenki láthatta néhány képkocka erejéig, milyen lett a megújult Notre-Dame belseje.
A “Mi asszonyunk”, vagyis a Notre-Dame öt év fél évvel ezelőtt, 2019. április 15-én gyulladt ki, és az oltás idején még az sem volt biztos, hogy sikerül-e megmenteni az épületet. A gótikus katedrálisok szerkezete ugyanis olyan, hogy ha egy-egy elem összeomlik, akkor dominóként összedőlhet a teljes épület.
Részben a szerencsének köszönhető, hogy ez nem történt meg, az épület tetején lévő huszártorony ugyanis fel volt állványozva, az acélállványok pedig megakadályozták, hogy a teljes torony a főhajó tetőszerkezetére omoljon – magyarázta Szirbek István Párizsban élő művészettörténész. Szintén kritikus volt, hogy sikerül-e megmenteni a harangtornyokban lévő faszerkezeteket. Ha ugyanis a harangokat tartó állvány leég, és a harangok lezuhannak, akkor a tornyok is összedőltek volna maguk alá temetve a teljes katedrálist.
Azt a mai napig nem lehet pontosan tudni, miért gyulladt ki a Notre-Dame tetőszerkezete. Az sem világos, hogyan lehetett volna megelőzni a katasztrófát.
A templomot 1163-ban kezdték építeni, az építkezés 1345-ig tartott, a katedrális évszázadokig állt úgy, hogy nem volt benne semmiféle tűzjelző berendezés, mégsem gyulladt ki. Az első riasztót 2014-ben telepítették, de csak jelezni tudott tűz esetén, kamera nem kapcsolódott hozzá, amely megmutatta volna, pontosan mi és hol ég.
Amikor 2019. április 15-én jelzett a rendszer, azt mutatta, hogy a sekrestye tetején keletkezett tűz, ott viszont nem égett semmi, ezért eleinte téves riasztásnak gondolták a jelet. Mire észrevették, hogy mekkora a baj, már 45 perc is eltelt, csak ekkor hívták a tűzoltókat.
Az egész világot sokkolta a lángoló Notre-Dame, amelynek megmentésére példátlan összefogás indult. Emmanuel Macron kiállt a tűzoltók elé, és elmondta nekik, mivel életveszélyes a feladat, nem utasíthat rá senkit, hogy oltsa el a tüzet, csak az mehet, aki önként vállalja a kockázatot. Minden tűzoltó vállalta.
A cégek és francia polgárok eközben azonnal pénzgyűjtésbe kezdtek az újjáépítés költségeire. Franciaország leggazdagabb emberei, a két luxusmárka-tulajdonos, Bernard Arnault 200 millió, Francois Pinault pedig 109 millió eurót adományozott, de nagyon sok egyszerű ember is adott 20-50 eurókat, így
egy héten belül összegyűlt a pénz a katedrális újjáépítésére. Eredetileg 800 millió eurót terveztek összegyűjteni, de végül csaknem egymilliárd euró jött össze.
Sokan voltak, akik nem pénzadománnyal, hanem más módon segítették az újjáépítést. A Magyarországon is jelenlévő Groupama például hatalmas erdőkkel rendelkezik Normandiában, ezért felajánlott 1300 tölgyfát a tetőszerkezet rekonstrukciójára. Az Ácsok Határok Nélkül szervezet pedig vállalta, hogy a faanyagot a korabeli középkori technológiával munkálják meg, vagyis fejszékkel, gyalukkal, fűrésszel és más kéziszerszámokkal faragják ki a gerendákat.
A Conches-en-Ouche erdőből származó tölgyek 150 évesek voltak már, amikor kivágták őket a katedrális újjáépítéséhez, olyan fákat választottak ki, amelyek egyenesek, és nincsenek bennük hibák. Az ilyen fák értéke 5 ezer euró körül van. Az Ácsok Határok Nélkül tagjai persze a görbébb fákkal is jól boldogulnak, egyikük, Rémy Desmonts be is mutatta, hogyan lehet különböző fejszékkel tükörsima felszínű gerendákat vagy alig néhány milliméter vastag zsindelyeket faragni.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
A sérültnek élete végéig jár ingyen az összkomfortos lakás.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cég tulajdonában álló ingatlan.
