Húsvét hétfőn, 88 éves korában meghalt a katolikus egyházfő, Ferenc pápa. A hírt Kevin Ferrell vatikáni bíboros jelentette be. A vatikáni tévécsatornán így fogalmazott: „Kedves testvéreim, mélységes szomorúsággal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát”. Szavai szerint a pápa hétfő reggel 7:35-kor „tért meg az Atya házába”.

Az idén 88 éves Ferenc pápa épp hogy túl volt egy kétoldali tüdőgyulladáson, a húsvétvasárnapi misén sem vett részt, csak a végén jelent meg egy kerekesszékben, majd meghallgatta, ahogy Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester felolvassa az általa írt húsvéti beszédet, amelyben szerepelt a „mártír Ukrajna”, a családi erőszak, a kirekesztettek és migránsok is.

Az alázat embere

– kommentálta a pápa halálhírét Emmanuel Macron francia elnök, aki szerint Ferenc „a legsebezhetőbbek és törékenyek pártján állt”. „Ferenc pápa minden tekintetben a nép embere volt” – így Dick Schoof holland miniszterlenök. A világ vezetői sorra róják le tiszteletüket felé.

Ferenc pápát február 14-én szállították a római Gemelli Kórházba, miután több napon át légzési nehézségekkel küzdött. Először hörghuruttal kezelték, majd kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak nála. A vatikáni közleményekben „komplex klinikai képről” volt szó, a pápa állapotát pedig kritikusnak írták le. A pápa a kórházi ágyáról kérte az embereket, hogy imádkozzanak érte, miután sorozatban a második vasárnapon nem tudta elmondani a szokásos Úrangyala imádságot.

A római katolikus egyház vezetője 12 éves hivatali ideje alatt többször került kórházba, többek között 2023 márciusában hörghurut miatt kezelték ugyanabban az intézményben.

Ferenc állapota felélesztette a találgatásokat arról, hogy mi történhet, ha eszméletét veszti vagy más módon cselekvőképtelenné válik, és hogy esetleg lemond-e. Végül haláláig hivatalban maradt.

AFP/Alberto Pizzoli

Ferenc pápa 1936. december 17-én született Buenos Airesben Jorge Mario Bergoglióként.  1958-ban csatlakozott a jezsuita rendhez, 1969-ben szentelték pappá. 1998-tól Buenos Aires érseke volt, 2001-től pedig bíboros.

Ferenc a meglepetések pápája volt. Már az a helyzet meglepetés volt, amely megnyitotta az utat a pápasága felé: hatszáz éve nem fordult elő az, ami 2013 februárjában, hogy lemondjon egy hivatalban lévő egyházfő. Egy hónappal később a konklávé megválasztotta az argentin Jose Mario Bergoglio bíborost, aki aztán úgy mutatkozott be, mint a pap, aki a világ végéről jött.

Az első jezsuita pápa lett, az első dél-amerikai pápa, és az első, aki a Ferenc nevet vette fel – a szegényekkel sorsközösséget vállaló Assisi Szent Ferencét, akinek az élete sokak szerint jobban tükrözi Jézus életét, mint a keresztény történelem bármely más alakja. 

A politika iránt mindig is érzékeny volt. A migráció, a háború, a szegénység kérdésében élesen bírálta a világ vezetőit, bírálta a féktelen kapitalizmust, nyitott az LMBTQ-közösség felé, felszólalt a klímaváltozás ellen. Ferenc elősegítette a közeledést más vallások felé, különösen fontos volt számára, hogy az egyház párbeszédet folytasson az iszlámmal.  

Nem sokkal halála előtt jelent meg az önéletrajzi kötete Remény címmel. Eredetileg posztumusz kötetnek szánták, de végül az idei Remény Jubileumának és a kor kihívásainak köszönhetően még a pápa életében megjelent.

Ferenc pápa a koronavírus-járvány kitörésének az évében is jelentkezett egy könyvvel. Az Álmodjunk együtt című kötetben többek között reagált a pandémiára, a válságokra, a faji feszültségekre, a társadalmi elnyomásra, a populizmus térnyerésére.

Tizenkét éves pápasága alatt nagyon sok országot felkeresett Brazíliától kezdve Dél-Koreán, a Fülöp-szigeteken, Kubán és Irakon át az Egyesült Arab Emirátusig.

Magyarországon kétszer járt, először 2021-ben a Hősök terén celebrált szentmisét, legutóbb pedig 2023 áprilisában látogatott Budapestre.

Ferenc pápa úgy rendelkezett, hogy a Vatikánon kívül, a Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el.