Visszaüthet a gyerekek online megfigyelése – írja Devorah Heitner az Atlanticon megjelent cikkében. A média, technológia és a társadalom területén doktorált kutató több könyvet is jegyez a témában, cikkében pedig azt boncolgatja, hogy a technika adta lehetőség mikor lesz áldásból átok.
Heitner számos példát hoz az invazív szülői viselkedésre. Egy chicagói apa arról beszélt neki, hogy a mai napig folyamatosan figyeli a telefonján, hogy merre járnak a gyerekei. A férfi elmondta, hogy 19 éves lánya főiskolán tanul, és ha a Find My Friends alkalmazásban azt látja, hogy épp nem az óráján ül – mivel megvan neki a lánya órarendje, ezért pontosan tudja, mikor kell a kampuszon lennie –, azonnal magyarázatot követel tőle. Egy másik szülő azután kezdte el megfigyelni a gyerekét, hogy jogosítványt szerzett. Egyszer arra lett figyelmes, hogy fia nem moziban van – mint otthon mondta –, hanem egy ismeretlen háznál. Hamarosan kiderült, hogy egy lányhoz ment, akivel kapcsolatuk első napjaiban jártak. Mindezt az anya győzelemként tálalta – a fiú hazudott, de ő lebuktatta –, Heitner azonban felteszi a kérdést: hol marad a kapcsolatban a tisztelet? Hogyan érezte magát a fiú az eset után, és mindez hogyan fog hatni a kettejük kapcsolatára a jövőben?
https://hvg.hu/360/20250330_hvg-kepben-lenni-szel-david-pszichologus-adolescence-kamaszok-internetes-nogyulolet-szulok-jelenlet
A megfigyelés a mindennapi élet része
Heitner adatokkal is alátámasztja, hogy nem elszigetelt jelenségekről van szó. A Life360 nevű lokátor alkalmazást például több tízmillióan használják. Az internetes aktivitást is szemmel tartják a szülők, Amerikában a szülők 60 százaléka figyeli meg ilyen módon a gyerekét, és közel felük ellenőrzi az üzeneteit és a híváslistáját is. Nem csak a kiskorú gyerekeket ellenőrzik, a főiskolára, egyetemre járó fiatalok egyharmadának tartózkodási helyét figyelik a szülei – sorolja az USA-ra vonatkozó adatokat a szerző.
A mobilozás már fiatalkorban is a mindennapi élet része
AFP / DPA / Annette Riedl
Magyarországon is gyakori a kontroll
Magyarországon is egyre jellemzőbb, hogy az iPhone lokátor alkalmazásában a szülők a családtagok folyamatosan látják egymás tartózkodási helyét, a Google pedig tavasszal Android rendszeren is egyszerűen elérhetővé tett egy hasonló funkciót.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) két alkalommal végzett kutatást a gyerekek internetezési, illetve digitáliseszközhasználatáról, 2017-ben és 2021-ben. A kutatásokból kiderül, hogy a magyarországi szülőknek nagyjából fele ellenőrzi valamilyen módon gyermekének eszközhasználatát, akár előre lefektetett szabályokkal, akár különböző szoftverekkel.
A 2017-es felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezett szülők mintegy harmada olvassa el a gyerekének az üzeneteit és hívásait. A megkérdezett gyerekek egyébként nagyobb arányban számoltak be ilyen szülői magatartásról, a válaszadók 42 százaléka mondta azt, hogy a szülei gyakran megnézik, hogy kikkel beszélget a mobilján.
Fontos viszont hangsúlyozni, hogy a kutatások a 7-16 éves gyerekek szüleit kérdezték, így azt nem tudni, hogy az idősebb, akár nagykorú gyermekek szüleinél, hogyan jelenik meg a gyerekek „megfigyelése.”
https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20250622_Eleteben-eloszor-nyaral-a-kamasz-a-csalad-nelkul
Csak azért mert lehet, nem biztos, hogy kell
Mindez lefordítható felelős szülői viselkedésként, hiszen rengeteg olyan tartalom van az interneten, ami az online világban kevésbé tájékozott gyerekek számára veszélyt rejt, ahogy az sem árt, ha éppen tudjuk, merre járnak a gyerekeink. Jobb esetben csak a szülő (vagy a gyerek) bankszámlája bánja a felelőtlen szörfölést, rosszabb esetben viszont zsarolás vagy szexuális visszaélés áldozatává válhat a gyanútlan felhasználó. Persze mindez nem csak a gyerekeket fenyegeti, de szülőként könnyű ezzel a veszéllyel indokolni a könnyen invazívvá váló online megfigyelést.
Erre egyre több lehetőséget ad a technika. Bizonyos tartalmak elérésének, vagy a képernyőidőnek a korlátozása már beépített funkció a legtöbb mobilban, ráadásul Magyarországon az internetszolgáltatóknak kötelessége ingyenesen biztosítani a gyermekek védelmét lehetővé tevő szoftvert az előfizetők számára.
gyerekek, mobilozás, mobilozó gyerek, telefonozó
MINT IMAGES / MINT IMAGES VIA AFP
Az iskolák is egyre gyakrabban alkalmaznak vilgszerte online szoftvereket – Magyarországon ez a Kréta –, ahol a szülő figyelheti a gyerek teljesítményét. Erre mondhatnánk, hogy régen is volt ellenőrző, miért lenne baj, hogy látja a szülő a gyerek jegyeit? Heitner szerint azonban ez is visszüthet. Példaként hoz egy fiatal lányt, akinek extra stresszt okozott egy-egy rossz jegy után, hogy tudta, mire hazaér, az édesanyja már tudni fogja, hogy mi történt, és egyből a számonkéréssel kezdődik majd a délután.
Több ok is állhat a szülők esetenként túlzásba vitt érdeklődése mögött. A gyerek biztonságának garantálása, kíváncsiság, a kisgyerekkor idején megélt kötődésre való vágyakozás. Ugyanakkor a kamaszkor fontos része az elszakadás, önállósodás. Az állandó szülői kontroll, a tudat, hogy mindig ott figyelik őket a válluk felett, negatív lehet a gyerekek számára.
Sokkal egyszerűbb elolvasni az üzeneteiket, mint edukálni őket arról, hogyan védjék meg magukat online
– írja Heitner. Kiemeli, hogy a legtöbb esetben a szülők által megfigyelt gyerekek utálattal beszéltek szüleik gyakorlatáról, sokkal inkább éket vert közéjük a folyamatos kémkedés, mintsem hasznára vált volna a kapcsolatuknak.
Nem ördögtől való az online kontroll
Mindez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell foglalkozni a gyerekeink biztonságával vagy online aktivitásával, csak nem mindegy, hogyan. Az NMHH tavaly közzétett egy kézikönyvet is, amiben a különböző szülői felügyeletet lehetővé tevő alkalmazásokat mutatják be. Viszont rögtön a dokumentum elején hangsúlyozzák, a szülői hozzáállás és a tudátosságra nevelés fontosságát. Kiemelik: a passzív nevelési elvet követő szülők gyermekeinek 73 százaléka jelöl vissza ismeretleneket a közösségi médiában.
Ezért a kiadvány is hangsúlyozza, hogy a technikai kontroll mellett az edukáció és a következetes nevelés is legalább olyan fontos, vagy még fontosabb.
Nyitókép: AFP
