Már majdnem százezer 100 évesnél idősebb ember él Japánban – írja a japán kormány bejelentésére hivatkozva a BBC.
Szeptemberben a 100 éven felüli japánok száma egészen pontosan 99 763 volt és az elsöprő többségük (88%) nő. Japánban a legmagasabb a világon a születéskor várható átlagos élettartam, ugyanakkor az átlagéletkor is ebben az országban a legmagasabb, ami egy rohamosan elöregedő társadalmat jelez, hiszen az emberek ugyan nagyon sokáig élnek, ám a születési számok alacsonyak.
A legidősebb nő Japánban a 114 éves Kagava Sigeko, aki az Oszaka melletti Nara egyik külvárosában lakik, míg a legidősebb férfi, Mizuno Kijotaka 111 éves és az ország egyik kikötővárosában, Ivatában él.
Fuhoka Takamaro egészségügyi miniszter gratulált a 87 784 nőnek és 11 979 férfinek, akik már betöltötték a századik életévüket és megköszönte nekik, hogy ilyen hosszú időn át hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
A gratuláció pár nappal megelőzte szeptember 15-ét, ami Japánban az idősek napja és nemzeti ünnepnek számít. Ilyenkor a századik életévüket betöltők egy gratulációs levél kíséretében egy ezüstcsészét kapnak az államtól. Idén ezt 52 310-en kapják meg.
Az 1960-as években a japán népességben volt a legkevesebb százévnél idősebb ember a G7 országai közül, ám ez látványos változásnak indult az azt követő évtizedekben. 1963-ban még csak 153 százévesnél idősebb japánt tartottak nyilván, ez a szám aztán 1981-re ezerre, majd 1998-ra tízezerre nőt.
A várható élettartam azért látványosan magasabb Japánban, mert az ottani lakosság kevésbé szenved a keringési betegségekben és a legtipikusabb rákmegbetegedésekben, különösen igaz ez a prosztata és a mellrák típusaira.
A japánok kevésbé szenvednek az elhízástól, köszönhetően a halban és zöldségekben gazdag, de a vörös húst csak nyomokban tartalmazó étrendjüknek. Az elhízás ráadásul a nőket még kevésbé fenyegeti, mint a férfiakat, ami részben legalábbis magyarázza, hogy miért közülük érik meg többen a századik születésnapjukat.
Miközben a világon a magasabb arányú cukor és sófogyasztás vált jellemzővé, addig Japánban ellentartottak ennek a trendnek és a közegészségügy sikerrel győzte meg az embereket arról, hogy mérsékeljék a sófogyasztásukat.
De nem csak az étrendről van szó, a japánok hajlamosak idősen is aktív életet élni és gyakrabban járnak gyalogszerrel, vagy használják a tömegközlekedést, mint az európai, vagy az amerikai szépkorúak.
Ugyanakkor olyan is előfordult már, hogy gond lett a számokkal. Egy kormányzati vizsgálat feltárta 2010-ben, hogy nincs meg 230 ezer ember, akit százéven fölüliként tartottak számon és azt is kiderítették, hogy közülük sokan valójában már évtizedekkel korábban meghaltak. Ez egyfelől a hanyag adminisztráció sara volt, másfelől viszont szép számmal akadtak olyan családok, ahol egyszerűen eltitkolták az idősek halálát, hogy továbbra is felvehessék a nyugdíjaikat.
A botrányt egyébként az robbantotta ki, amikor 2010-ben rábukkantak a papíron 111 éves Koto Szogen holttestére, aki elvileg a legidősebb férfi lett volna Tokióban, ám a valóságban már 32 évvel korábban elhunyt.
