„A Jane Goodall Intézet szerda reggel, értesült arról, hogy Jane Goodall, az ENSZ békenagykövete és a Jane Goodall Intézet alapítója elhunyt” – közölték a Facebookon. A világhírű főemlőskutató és antropológus Kaliforniában volt turnén, amikor a halál érte, 91 éves volt.
Goodall 1934-ben született Londonban. 1957-ben utazott Kenyába, ahol megismerkedett a világhírű antropológussal és paleontológussal, Louis Leakeyvel. 1960-ban meghívására fogott bele csimpánzokkal folytatott világhírű kutatásaiba a mai Tanzánia területén.
„Akkoriban senki nem élt a vadonban, akinek a kutatásait elolvashattam volna, egyetlen férfiról tudok, aki a kutatása során háromhavonta 1-2-szer találkozott csimpánzokkal” – mondta egy tavaly megjelent dokumentumfilmben Goodall. Ő ehhez képest egy féléves kiküldetésre érkezett a Tanganyika-tó közelében fekvő hegyvidékre, a mai Gombe Nemzeti Park területére, hogy természetes élőhelyükön figyelje meg a főemlősöket. Adatokat kellett gyűjtenie a csimpánzok viselkedéséről, mert Leaky abban bízott, hogy így mélyebb megértést kaphatnak arról, hogyan is élhettek az ember ősei.
Majdnem letelt a féléves misszió, mikor az utolsó pillanatban megtört a jég, amint az egyik állat – akit később a kutató Szürkeszakállú Dávidnak nevezett el – közelebb engedte Goodallt magához, aki ezzel bebocsátást nyert egy csimpánzcsapat körébe. Idővel a kutató annyira a bizalmukba férkőzött, hogy lehetősége nyílt megfigyelni, ahogy egy nőstény felneveli a kicsinyét. Goodall testközelből dokumentálhatta a majmok viselkedésének minden egyes mozzanatát, így olyan felfedezéseket tett, amelyek alapjaiban változtatták meg azt, ahogy az ember legközelebbi rokonáról, illetve ahogy magáról az emberről gondolkodunk.
Jane Goodall: “Egyes politikusok viselkedésében nem nehéz a hím csimpánzokra ráismerni”
Jane Goodall etológus, környezetvédő aktivista már gyerekként megkezdte az állatok megfigyelését. Alapdiploma nélkül szerzett PhD-t. A környezetvédelem felé egy amerikai tudományos konferencián hallottak fordították. Abban bízik, hogy a fiatalok folytatják, amit ő elkezdett. Portréinterjúnk.
Kutatásai hozzájárultak a primatológia forradalmasításához, megváltoztatta a tudósok és a közvélemény szemléletmódját az állatok érzelmi és társadalmi komplexitásának felismerésében. Ő volt az első, aki megfigyelte, hogy a csimpánzok olyan tevékenységeket végeznek, amelyekről korábban azt hitték, kizárólag az emberek sajátja, mint például a szerszámok készítése és kimutatta, hogy a csimpánzoknak saját egyénisége van.
1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok védelmére és tanulmányozására, valamint helyi közösségek támogatására. A kilencvenes években pedig létrehozta a Roots & Shoots környezetvédelmi és humanitárius programot, amelynek gyakorlati projektjei a közösségek, az állatok és a környezet javát szolgálják több mint 65 országban.
Goodall a kilencvenes években keserűen tapasztalta a Tanganyika-tó környékén történő erdőpusztítás hatalmas mértékét: a Gombe Nemzeti Park egyik felén a csimpánzok élőhelyének is számító, mindaddig érintetlen erdőket nagy erőkkel irtotta az ember a közeli falvak terjeszkedése következtében. Ekkor vált Goodall számára nyilvánvalóvá, hogy a természetes környezet megmaradása érdekében óriási a felelősségünk, ezt a felelősséget pedig már gyerekként el kell kezdeni megtanulni, gyakorolni.
Az elmúlt évtizedekben Goodall átlagosan több mint 300 napot töltött utazással évente, hogy világszerte előadásokat tartson a természetvédelemről és a kollektív cselekvés lehetőségéről a változás eléréséhez.
Három éve a HVG-nek interjút adott Jane Goodall, azt itt olvashatja:
