Az ellenzék több, a nyáron hozott és azóta már részben végrehajtott törvények megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, de a testület jövő heti napirendjén egyebek közt közterület-használatra és földforgalmi ügyre vonatkozó egyedi panaszok szerepelnek.
Az a hét utólagos normakontroll-kérelem, amely a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH), az Országgyűlés vizsgálóbizottságairól, a kekvákról, a közmédiáról, a politikai kommunikációról és a plakáteltávolításról, a passzív választójog korlátozásáról szóló törvények, valamint az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztását lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését kéri, nincs napirenden, hiába tekintik Alaptörvény-ellenesenek ezeket a Fidesz és a KDNP képviselői.
Mivel ezek nem magát az Alaptörvényt – annak 16. és 17. módosítását – érintik, ezekre nem mondhatná az Ab, amit augusztus 14-én és augusztus 17-én mondott, hogy érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja őket, hiszen a Fidesz-többség jóvoltából maga az Alaptörvény tiltja meg az Alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatát.
Ezeket a vitatott törvényeket joga lenne vizsgálni az Ab-nak, de az idő múlásával ez egyre inkább fikcióvá válik, hiszen a kekva-alapítványok megszűntek (leszámítva az egyetemeket fenntartó alapítványokat), az NVVH, az új Médiatanács és a Független Közmédia Testület megalakult és működni kezdett, a vizsgálóbizottságok szintúgy.
Elképzelni is nehéz azt a jogi káoszt, amely kialakulna, ha az Ab hetek, hónapok múlva megállapítaná mindezek Alaptörvény-ellenességét, és megsemmisítené a rájuk vonatkozó törvényeket. Meg lehet tehát érteni, ha nem kapkodják el ezek napirendre tűzését. A jelenlegi 15 bíró közük tizet még a Fidesz-többségű parlament válaszhtott, közülük 8-at ellenzéki támogatás nélkül. (A hat új tag közül Orosz Árpád csak novemberben, Czine Ágnes távozása után lép hivatalba.)
A testület vezetője is egyelőre a régiek közé tartozó Czine Ágnes mint elnökhelyettes, bár már megszületett a törvény arról, hogy hogyan fogják az alkotmánybírák maguk megválasztani az elnöküket.
Az augusztusi visszautasító végzésekhez fűzött különvélemények mutatták, hogy éles ellentétek vannak egyes alkotmánybírák között, és bármennyire igaz elvben, hogy esküjük szerint kizárólag az Alaptörvény szellemében hozhatnak döntéseket, bizonyára többen elgondolkoznak azon, hogy mi történne, ha most hirtelen semmissé nyilvánítanák a felsorolt törvényeket, amelyeket egy elsöprő választási győzelmet aratott párt képviselői fogadtak el a választók által látványosan támogatott program alapján. Miközben az is tény, hogy az Alaptörvényt a képviselők se hagyhatják figyelmen kívül, hiszen ők is arra tettek esküt.
Egyébként az Ab máskor se kapkodott. Az említett hét friss mellett hat olyan, már rég értelmét vesztett normakontroll-kérelem hever elbírálatlanul, amelyet az előző két ciklus baloldali ellenzéki képviselői adtak be. Az aláírók talán már nem is emlékeznek rá, merre van az Országház.
Egyelőre tehát maradnak az egyedi panaszügyek. Azokban is óriási a hátralék: egyedül 2026-ban 403 panasz érkezett, de a legrégibb, a 637. sorszámú panasz 2015-ös.
A testület 2016-ban kétszer, 2020-ban még egyszer tárgyalt róla, de nem döntött, és soha többet nem vette elő. A Telex újságírójának, aki anno külföldi menekültnek adta ki magát, mert másképp nem jutott információhoz, és emiatt elítélték, 2018-ban érkezett ügyében úgy adtak igazat e héten, hogy előtte csak 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben tárgyalták egy-egy alkalommal, de félbehagyták, és most született meg a döntés, pedig a méltatlanul meghurcolt Nyilas Gergelynek már hat évvel ezelőtt is bizonyára jól jött volna az elégtétel.
Továbbra sem lehet tudni, mit mikor tárgyal az Ab és miért akkor. A legkényesebb politikai ügyekre a jelek szerint várni kell. Ha egyáltalán nem tűzik napirendre, annak sincs szankciója, hiszen az Alkotmánybíróságnak nincs felettes szerve, amely ezt számon kérhetné.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: HVG / Túry Gergely
