Jóval komolyabb problémák vannak Esterházy Péter volt házával, mint amire számítottak
Vámos Miklós számolt be erről.
Az író dolgozószobája emlékhelyként lesz látogatható.
A Magyar Kultúra Napján ünnepélyes keretek között adták át Esterházy Péter felújított otthonát, ami a jövőben a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) Alapítvány kezelésében irodalmi alkotóházként működik.
Esterházy Péter több mint negyven éven át élt és alkotott a budapesti, Rómaifürdőn álló épületben. Az ingatlan megmentését és közcélú hasznosítását Vámos Miklós, Dragomán György és Daniel Kehlmann írók kezdeményezték, az épületet Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata vásárolta meg.
„Attól, hogy valaki nem szállt el, még lehetnek szárnyai” – nyitotta meg az irodalmi alkotóházat Vámos Miklós.
A hat évig üresen álló, jelentősen leromlott műszaki állapotú épület felújítását a Market Építő Zrt. végezte, a terveket a Szabó Levente Ybl-díjas építész vezette Hetedik Műterem készítette.
Vámos Miklós számolt be erről.
„Számunkra a legfőbb motiváció annak a felismerése volt, hogy az épület – noha nem műemlék, semmilyen védettséget nem élvez, mégis – egyike a kultúrtörténeti jelentőséggel bíró legfontosabb helyeknek a mai Magyarországon. E jelentőség érzékelhetőségének kulcsa pedig abban állt, hogy sikerül-e a lehető legteljesebb mértékben az – adott esetben nem különösebben értékes – eredetihez közelítő részletmegoldásokkal újítani meg Esterházy Péter egykori otthonát” – fogalmazott Szabó Levente, a BME Középület-tervezési Tanszék vezetője.
Amellett, hogy a villa a alkotóházként fogadja majd a műfordítókat és külföldi szerzőket, földszintje irodalmi esteknek és könyvbemutatóknak ad helyet, Esterházy Péter egykori dolgozószobája pedig a tervek szerint látogatható emlékhelyként funkcionál majd, áll a hivatalos közleményben.
„Most, 2025-ben egy másik országból és egy másik időből szólalnak meg ezek az interjúk” – írja a minap, Esterházy Péter hetvenötödik szülinapjára megjelent Vanni van című kötet előszavában a szerkesztő, Pál Sándor Attila. A bibliográfiából kiderül, a resztliből több további könyv összejönne. És persze nem resztli lenne. Sem a kötetben, sem a bibliográfiában nem szerepelnek viszont azok a beszélgetések és fellépések, amelyeket az internet szerencsére megőrzött. Ezekből válogattunk, hogy a virtuális térben együtt ünnepeljünk az 1950. április 14-én született íróval, aki 2016. július 14-én hosszú és nyilvánosan követhetővé tett betegsége hunyt el. Megtekintésre (újranézésre?) ajánljuk egyetemi előadását is.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.