Szombatról vasárnapra virradóra esedékes az óraátállítás: hivatalosan hajnali 2-kor 3-ra kell állítani az órákat, ezzel véget ér a téli időszámítás és megkezdődik a nyári.
Habár az Európai Bizottság már nyolc éve javasolta, hogy töröljék el ezt a rendszert, a tagállamok azóta sem jutottak dűlőre, hogy melyik időszámítást használják. Erről itt írtunk korábban:
Az Európai Bizottság a jelek szerint felhagy a félévenkénti óraátállítás EU-s megszüntetését célzó próbálkozással, miután patthelyzet alakult ki, és hét év után sincs döntés arról, ki melyik időszámításra állna át, nyárira vagy télire.
Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő, Pintér Ferenc meteogyógyász arról beszélt a téma kapcsán, hogy az óraátállítás megviseli az embereket - főleg a gyerekek és az idősek szervezetét -, kiváltképp, ha fronttal párosul. Akár napokig tartó alvászavart is okozhat, és ilyenkor több lehet a baleset is.
Arról, hogy miért épp az óraátállítás idején volna fontos az alvásunk minőségével és mennyiségével törődni, itt írtunk, Sophie Bostock alvásszakértővel, alvásterapeutával pedig korábban arról beszélgettünk, hogy miért van sokkal inkább összhangban a téli időszámítás a biológiai ritmusunkkal:
Az óraátállítás tanulságos példája annak, hogy mi történik, ha belenyúlunk az emberek alvásába társadalmi szinten – állítja Sophie Bostock alvásszakértő és alvásterapeuta, aki szeret eljátszani a gondolattal, hogy milyen hatással lenne az emberek együttélésére, ha ténylegesen kipihennék magukat. A Brain Baron a magát alvásevangélistának valló Sophie Bostockkal beszéltünk arról, hogy a technológia hogyan tesz keresztbe az alvásunknak, honnan tudjuk, hogy eleget aludtunk, és miért gondolja, hogy az egyes emberek alvása valójában kollektív erőfeszítés is.
Arról sem árt tudni, hogy az óraátállítás nemcsak a szervezetünket, de a közösségi közlekedést is érinti, a menetrendi változásokat ebben a cikkben szedtük össze:
A belföldi és nemzetközi vonatok, valamint a helyi és helyközi buszok menetrendjei is igazodnak az óraátállításhoz.