Szakértők szerint a tavalyi év miatt a bizottságnak nagyon meg kell fontolnia, kit jelöl erre az elismerésre.
A szakértők szerint az Egyesült Államok elnöke idén sem fogja megkapni a Nobel-békedíjat, de Donald Trump hatással lehet arra, hogy ki lesz az, aki ebben a megtiszteltetésben részesül – írja a Reuters.
Az Oslói Békekutató Intézet (Peace Research Institute Oslo, PRIO) megbízott igazgatója, Haakon Gjerloew szerint az öttagú testület olyan jelöltet fog választani, aki szembehelyezkedik Donald Trumppal, ugyanis vélhetően tartanak attól, hogy az elnök nyomást gyakorolhat a díjazottra.
Ezt a tavaly év történéseire alapozza, amikor Trump nagyon vágyott arra, hogy ő kapja meg a Nobel-békedíjat, a bizottság azonban María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikusnak adta. Majd hetekkel azután, hogy Egyesült Államok katonai akcióval elfogta Venezuela elnökét, Nicolás Madurót és feleségét, Cilia Florest, Machado egy személyes találkozó alkalmával a díjat továbbajándékozta az amerikai elnöknek.
Machado elmesélt egy történetet arról, hogy az amerikai függetlenségi háborúban harcoló Lafayette márki egy George Washington képmását ábrázoló érmet adott Simon Bolivar-nak, ami akkor a „testvériség jele volt” a két nemzet között. „200 évvel később Bolivar népe visszaad Washington örökösének egy érmet, esetünkben a Nobel-békedíjat, elismerve egyedülálló elkötelezettségét a szabadságunk iránt”
A szakértők Leó pápát, a Nemzetközi Büntetőbíróságot, a Nemzetközi Bíróságot vagy Francesca Albanese-t, az ENSZ megszállt palesztin területekkel foglalkozó különmegbízottját tartják a legesélyesebb jelölteknek. A norvég Nobel-bizottság bejelentése október 9-én lesz.
„Nyomás van rajtuk, hogy határozottan kiálljanak Trumppal szemben. Ebben a súlyos nemzetközi helyzetben arra van szükség, hogy a díj jelképes kiállás legyen a liberális demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok védelme mellett” – nyilatkozta Oeivind Stenersen norvég történész, szakíró és békedíjszakértő.
„Nem a zsarnokok irányítják a világot. Vannak normák, amelyek szerint élünk. A hatalom nem igazolja a helytelen tetteket” – szögezte le Maria Angelita Ressa Fülöp-szigeteki származású oknyomozó újságíró és író, aki 2021-ben nyerte el a Nobel-békedíjat. Hozzátette: rémülettel figyelte a tavalyi eseményeket.
Az amerikai elnök talán semmire nem vágyott úgy, mint egy Nobel-békedíjra – és esetleg arra, hogy a mennyországba jusson. Az előbbit most „megkapta”. Hogy a díjazott venezuelai ellenzéki vezető mire számított, amikor úgy döntött, hogy szembeköpi saját teljesítményét Donald Trump kedvéért, azt csak sejthetjük. Amit eddig kapott a Fehér Háztól, az viszont több mint szánalmas.
Donald Trump az év elején a norvég miniszterelnöknek, Jonas Gahre Store-nek írt levelében utalt arra, hogy azért is vette célkeresztbe Grönlandot, mert nem ő kapta a Nobel-békedíjat, majd hetekkel később bejelentette, nem is érdekli az elismerés. Mindeközben Kövér László – még az Országgyűlés elnökeként – kijelentette, csatlakozik az Egyesült Államok Képviselőháza és az izraeli Knesszet elnökének azon kezdeményezéséhez, hogy jelöljék az Egyesült Államok vezetőjét.
Tisztázták, hogy a díjat még szimbolikusan sem lehet továbbadni vagy kiosztani.
Nyitókép: Saul Loeb / AF
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
Négy incidens, egyetlen kíméletlen tanulság: totális a kiszolgáltatottság.
