Nem kerülhet feltételesen szabadlábra a lúgos orvos
Bene Krisztián felülvizsgálati meghallgatását eredetileg június elejére írták ki, de elnapolták, mert nem értesítették idejében az áldozatát, Renner Erikát.
Önkéntes munkában tapasztalati szakértőként segít a MedSpot Alapítvány traumaérzékeny nőgyógyászat rendelőnek Renner Erika, akit 2013-ban támadt meg, kábított el, majd csonkított meg lúggal volt barátja, Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori igazgatója.
Mint azt Renner Erika a 24.hu-nak adott interjújában elmondta, nem tart attól, hogy tapasztalatai felidézésével, szakértői tevékenysége során újra traumatizálódna a történtek miatt – sőt, elmondása szerint éppen az terheli meg, hogy különböző csoportokban azzal szembesül: hozzá hasonlóan másokat is traumatizál a rendszer. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy neki „papírja is van” arról, hogy a rátámadó orvos után az ellátórendszer is bántalmazta, hiszen több szakértői véleményben is ezt írták le.
Szakértőként abban fogja segíteni a rendelő dolgozóit, hogy a támadást átélt áldozatokat kellő empátiával kezeljék, és elkerüljék az érintettek újbóli traumatizálását. Ebben azt nevezte meg a legfontosabbnak, hogy a kezelés során a szakemberek visszaadják az áldozatnak a kontrollt. Ehhez az orvosnak ki kell lépnie az irányító szerepből, az áldozattal együtt kell dolgoznia és bizalmat kell építenie.
Az interjúban Renner Erika felidézte az ellátórendszerben szerzett saját rossz tapasztalatait is, igaz, hozzátette, hogy az ő esete annyiban speciális volt, hogy az elkövető nemcsak orvos, de egyenesen kórházigazgató volt, ráadásul erős politikai háttérrel. Ennek tudta be azt is, hogy sokáig nem akadt olyan orvos, aki vállalta volna, hogy megműti.
Engem senki sem akart megműteni. Azért nem, mert tudták, hogy az elkövető egy orvos, ráadásul egy kórházigazgató volt
– fogalmazott Renner Erika, akit végül egy ismerősén keresztül „szerzett” nőgyógyász kezelt, majd egy, az általa megkeresett sebész műtött meg hétszer. Renner Erika szerint a helyzetén az sem segített, amikor ügyével a nyilvánosság elé állt – ettől kezdve sok orvos csak még inkább félt tőle.
Az egészségügyi ellátása jogi ügyét is akadályozó visszásságai közül felidézte például, hogy mielőtt az elkövetőt őrizetbe vették volna, a Honvéd Kórházban őrt állítottak a szobája ajtajába, aki azt is megakadályozta, hogy a sebekből mintavételre küldött orvosszakértő beléphessen hozzá, mivel a szakértőnek csak sms-en volt utasítása a vizsgálat elvégzésére, amit nem fogadtak el írásos utasításnak.
De olyan is volt, hogy hallotta, amint egy orvos kijelenti, azért nem írja alá az ambuláns lapját, mert nem akar emiatt bíróságra járkálni. Mások pedig a sérüléseit a valósnál sokkal enyhébbnek leíró ambuláns lapokat állítottak ki neki.
„Az államnak kötelessége megvédeni a bántalmazott nőket” – demonstrációt hirdettek, hogy az új kormány ratifikálja az isztambuli egyezményt
Az esemény főszervezője szerint látszik, hogy a Tisza-kormányban van befogadókészség, de szerinte azt is meg kell mutatnunk, hogy van az ügy mögött társadalmi igény és támogatás.
Nyitókép: AFP / Isza Ferenc
