Több szempontból is forróvá vált a sharing economy egyik úttörő cége alatt a talaj hazai pályán, miután benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely korlátozná San Francisco lakásainak rövid távú kiadási lehetőségét, amire az Airbnb egész rendszere alapul. Ezért aztán megpróbáltak nyomást helyezni az önkormányzatra, azzal, hogy óriásplakátokon tettek javaslatokat arra, hogy általuk idén először befizetett – köznyelven csak „hotel adónak” nevezett – adót mire fordíthatná az önkormányzat – írta meg a Slate-re hivatkozva a faktor.

A lépéssel vélhetően a közvéleményt próbálták maguk mellé állítani, azonban csúnyán elszámolták magukat, és tovább súlyosbították helyzetüket, ugyanis plakátjaik általános felháborodást váltottak ki. A cég fennállása óta ugyanis először fizet adót a városnak, ennek tükrében pedig igencsak kioktatónak hatottak a plakátok olyan üzenetei, mint: „Kedves Közkönyvtárak! Bízunk benne, hogy a 12 millió dolláros hoteladónkból jut majd arra, hogy tovább nyitva tarthassák a könyvtárakat. Szeretettel, Airbnb.” De üzentek közvetlenül az adóhivatalnak is: „Kedves Városi Adóhivatal! Megvan a 12 millió dolláros hoteladónk? Aztán nehogy egy helyre fordítsák!”

A plakátok fotói felháborodott kommentekkel társulva lepték el a közösségi médiát, egy városi könyvtáros például azt üzenete a könyvtárakat célzó üzenetükre, hogy „Kedves Airbnb! Örülök, hogy idén fizettek adót. Én is fizettem. Hát nem csodálatos? Kicsit utánaszámoltam és rossz hírem van. A 12 millió dolláros hoteladótok csupán 1,4 százaléka jut a városi könyvtáraknak. Ez 168 ezer dollár. Ha ezt elosztjuk a 868 emberrel, akik ott dolgoznak és a munkanapok számával, akkor egy dolgozóra napi 78 cent (220 forint) jut. Kétlem, hogy a hoteladótokból egy vagy két percnél tovább lehetnének nyitva a könyvtárak. Ha inkább azt a 8 millió dollárt adományoztátok volna a könyvtáraknak, amit eddig arra költöttetek, hogy a város megváltoztassa a szabályozást, az sokkal többet ért volna.”

A cég számításaival szemben a San Franciscó-i emberek többségének reakciója, a fent idézetthez hasonló álláspontot képviselt, ezért a kénytelenek voltak beismerni, hogy rosszul ítélték meg a helyzetet, és a kampány egyáltalán nem felel meg a cég és a szállásadó közösség értékrendjének. Mindenkitől bocsánatot kértek, akit megbántottak, és a plakátok eltávolítására tettek ígéretet. Azonban sokak szerint ez aligha menti a helyzetet és a cég megítélését, amiről eddig az a kép élt, hogy szelíd és barátságos, amely csendben és szerényen képviseli az új szeleket. Ráadásul a cégre jellemző nyugalom eddig a sharing economy megállíthatatlan térnyerését is szimbolizálta, azonban ez a lépés inkább kétségbeesett küzdelemről tett tanúbizonyságot. Nem beszélve arról, hogy a hagyományos szállodák – melyeknek kedvezne a rövid távú kiadások korlátozása – 250 millió dollár adót fizetnek be minden évben.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!