Jonathan Freedland, a legolvasottabb brit lap külpolitikai elemzője azt tanácsolja, hogy az izraeliek tegyék félre a vak dühöt és kormányfőjüknek se engedjék meg, hogy az vezérelje, mert pont ez az, amit a terroristák akarnak. El kell érniük, hogy a hatalom ne zsigerből álljon bosszút, ám utána meg kell szabadulni a politikustól.
Lengyelország most új vonzáspont lesz Európában, hatalmas lehetőségek nyílnak előtte, írja Ivo Mijnssen a svájci lapban.
Biztonsági kockázatnak tartja a NATO az Orbán-Putyin találkozót. Putyint meg kell állítani. A lengyel választás megmutatta, miként kell szembeszállni a radikális jobboldallal. A két szélsőjobboldali közül a francia Marine Le Pen nagyobb veszélyt jelent az EU és a transzatlanti összefogására, mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Válogatás világlapok írásaiból.
A tekintélyuralomban utazó kormányok a lehangoltságra, a cinizmusra és a kétségbeesésre játszanak rá, így próbálják megbénítani az ellenzéket, írja a lap szemleírója, Jennifer Rubin, aki hozzáteszi, ennek leküzdésére jó példa a lengyelországi választás.
Bohózatszámba megy a feltételezés, hogy Vlagyimir Putyin bármilyen befolyással tud lenni még a Közel-Keleten, akármilyen tekintélye is volt nagyhatalomként, az ráment az ukrajnai invázióra, írja Kemp a Daily Telegraphban.
Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, írja a Politico. Bár a lap szemleírója szerint miközben Donald Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. A Daily Telegraph óv a lengyel választások utáni túlzott optimizmustól: az ellenzék alakíthat kormányt, ám ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, írja a lap. A Guardian vezércikke szerint egyre nehezebb fenntartani Ukrajna támogatását, és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fontos lépés Ukrajna támogatása szempontjából, enyhülést hoz a feszült német-lengyel viszonyban, egyúttal csapás az olyan jobboldali populistáknak, mint amilyen Orbán Viktor. A német külpolitikai szakértő szerint a lengyel választások eredménye azt is mutatja, hogy él az Európa-terv.
A cikkét a patinás, 1857-ben alapított amerikai lapban, az Atlanticben publikáló Applebaum szerint a lengyel ellenzék sikerének az egyik következménye az lehet, hogy Donald Tusk véget vethet az állandó viszálykodásnak Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
A Hamász támadása az emberiesség elleni bűncselekmény, a szó legmélyebb értelmében - írja Yuval Noah Harari.
A társadalom a választás után is megosztott marad. A Jog és Igazságosság azért veszített, mivel már nem tudta elhitetni, hogy jólétet és stabilitást teremt. Sok szavazópolgár hátat fordított neki, miután előzőleg éppen gazdasági megfontolásokból csapódott a párthoz, írja az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Maciej Kisilowski vészjóslónak tartja, hogy Jaroslaw Kaczynski jelezte: nem valószínű, hogy pártja méltósággal átadja a hatalmat. A demokratikus ellenzék győzelme növeli az alkotmányos válság lehetőségét. Vagyis lehet, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) is követi Donald Trump, illetve a brazil Jair Bolsonaro példáját – fejti ki a Project Syndicate-en az immár Bécsben működő Közép-Európai Egyetem docense.
Robert Fico politikai stratégiája sok tekintetben hasonlít Orbán Viktoréra és Jaroslav Kaczynskiéra, ám számos ponton eltér azokétól: a Nyugatot például nem tette meg kedvenc célpontjává, sőt inkább lojális maradt az EU-hoz és a NATO-hoz, Oroszországhoz fűződő viszonya összetettebb Orbánénál, írja Dariusz Kalan az amerikai lapban.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha Donald Tusknak sikerül is kormányt alakítania, nem lesz könnyű dolga: Lengyelország megosztott, Andrzej Duda pedig bármikor megvétózhatja döntéseit.
Az EU nem vehet félvállról olyan országokat, amelyeknek eszük ágában sincs eleget tenni a jogállami előírásoknak.
Izrael elhitte egy terrorszervezetnek, hogy politikai párttá vált, közben pedig nincs könnyű dolga a zsidó államnak a Gázai övezet ellen tervezett szárazföldi offenzívával sem, lévén több mint negyven éve nem mozgósított annyi katonát, mint most, így nincs rutinja ebben. Lengyelország vasárnap választ, Agnieszka Holland filmrendező egy interjúban azt mondta: az Európai Uniót azért hozták anno létre, hogy védelmet nyújtson a holokauszt és a rasszizmus ellen. Mára viszont itt lenne az ideje egy emlékeztető oltásnak.
Lengyelország vasárnap választ, az ország viszont belülről megosztott társadalmilag és gazdaságilag is. A Bloomberg szerint hiba volt, hogy a lengyel kormány kapcsolata megromlott az ukránnal, ez a hiba pedig azt jelzi, hogy a hatalom nem gondolta végig, mi az ország stratégiai érdeke.
Még akkor sem állnának helyre az egészséges politikai viszonyok, ha az ellenzék nyerne a lengyel választásokon, írja vendégkommentárjában Jaroslaw Kuisz politikai elemző, illetve Karolina Wigura eszmetörténész. Hiszen a populista rendszer kiterjedt, Andzrej Duda államfő a fő kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) hűséges híve, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság csupán a báb szerepét tölti be.
