Legyengült az éhségsztrájk miatt, börtönkórházba szállítják Maja T.-t
A szélsőbaloldali aktivista a fogva tartás körülményei ellen tiltakozik.
A szélsőbaloldali aktivista a fogva tartás körülményei ellen tiltakozik.
Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?
A felnőtté válás útján fontos tapasztalat lehet, ha elengedjük a serdülő gyerekünket a barátaival nyaralni, fesztiválozni, de a döntés előtt mindenképpen fontos tisztázni vele a potenciális veszélyeket és a kereteket. Honnan tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne? Mikor kell engedni, és mikor nemet mondani egy nyaralásra? Hogyan lehet segíteni a jobb döntések meghozatalában? És mit kell tenni, hogy a szüleivel is szívesen töltsön nyáron időt?
A biztonságérzet, a kötődés és az emlékek folytonossága számít, vagy inkább a halmozódó költségek, a nyomasztó FOMO és a megszokottság unalma? Ezek a dilemmák is felmerülhetnek bennünk nyaralóvásárlás előtt – a pénzügyi szempontokon túl. De miért okozhat problémát a hedonikus alkalmazkodás? Mennyit számít a vasárnap esti dugó az autópályán? És milyen lélektani terhei vagy csapdái vannak egy egyszerű hétvégi háznak?
Sokkal könnyebb elkezdeni meditálni, mint gondolnánk, és valószínűleg életünk sokkal több területén érezhetjük ennek jótékony hatását, mint azt sejtjük. De hogyan formálja a lelkünket és egészségünket a rendszeres elcsendesedés és elmélkedés? Van-e helyes testtartás és ülőpozíció eközben? Meditációnak számít-e az ima? És mi köze a meditációnak a kávézáshoz vagy a fogmosáshoz?
A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?
Sok esetben nem lehet segítség nélkül múltbéli traumákkal szembesülni vagy feldolgozni őket, és nem is szabad. De amikor van rá esély, hogy egyedül is fejlődhetünk, hogyan lépjünk rá az önismeret ágas-bogas útjára? Hogyan igazodjunk el felbukkanó érzéseink között? És hogyan növeljük magunkban az önegyüttérzést? Erre világított rá a neves szakpszichológus legutóbbi szalonestjén.
Kutatások szerint a boldogság 40 százalékban az egyénen múlik, a magyarok azonban kevésbé hajlamosak tenni a saját boldogságukért. Egy friss kutatás azt vizsgálja, mi lenne az a hét terület, amelynek a fejlesztésével boldogabb és teljesebb lehetne az életünk. Mi magyarázza, hogy a magyarok némi emelkedés után ismét lefelé csúsznak a boldogságrangsorban? Mi a finnek titka? Hibáztathatjuk-e a genetikát? Mit tekintenek boldogságnak a férfiak, és mit a nők?
Megfelelő körülmények között szinte bárki hajlamos lehet arra, hogy tévhiteket és összeesküvés-elméleteket kövessen, nem csoda, hogy manapság már az elitben is egyre többen hangoztatnak efféle nézeteket. Mi az a tévhittölcsér és hogyan lehet lecsúszni benne? Miért hajlamosabbak a szemléletbeli eltévelyedésre azok, akik anyagi gondokkal küszködnek vagy narcisztikus személyiségek?
Bele se kezdjünk egy nyilvános beszédbe, ha nem tudjuk egy mondatban összefoglalni a fő üzenetünket. Mik a leszuggesztívebb előadók tulajdonságai? Milyen képességeket és eszközöket kell elsajátítani, hogy mi is hatásos beszédeket tarthassunk? Hogyan lehet érzelmet kiváltani a közönségből? És mit tegyünk, ha belesülünk az előadásba?
Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha a megmérettetés reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
A gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig – többek között erről beszél majd a különleges önismereti kártyákkal a napokban jelentkező L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, kiképző terapeuta a következő HVG Extra Pszichológia Szalonban.
Az érett felnőtt működés sajátossága, hogy tudunk haragudni is az édesanyánkra, miközben nagyon szeretjük. Hogyan tudjuk érett fejjel tisztázni a gyerekként megélt sérelmeinket és megbocsátani a hibáiért? Hol akadhat meg ez a folyamat, és mivel lehet továbblendíteni? Mi a jelentősége a serdülőkornak az anya-gyerek kapcsolatban, és mi múlik az apákon?
A születendő gyermek: öröm, ajándék, egy új élet lehetősége. A születendő gyermek: hitelképesség, lakásvásárlási lehetőség, plusz egy szoba. Magyarországon egyre többen az utóbbi összefüggésben (is) gondolnak jövendő babájukra, mivel az állami támogatások így próbálják megfordítani a kedvezőtlen demográfiai trendet. De túl szociológiai, gazdasági és politikai megfontolásokon: ez az ösztönzés milyen pszichés következményekkel járhat egy fiatal házaspár életében, kapcsolatában?
Nemcsak többet esznek, de boldogabbak is azok, akik megosztják másokkal az étkezés örömét, akár ünnepi alkalmakkor, akár egy munkaebéd során ülnek közösen asztalhoz – állítja egy friss kutatás. De miért használható az érzelmi jóllét mérőszámaként a közösen elköltött vacsora? Mit (ne) tegyünk, hogy valóban boldogító legyen az együttlét a fehér asztal mellett? És milyen lehetőségeket rejt a magányos étkezés?
Bár elég gyakran használjuk a lelki társ kifejezést, az, hogy mit is értünk rajta, meglehetősen homályos. Szoros összetartozás-érzést, vagy ha hasonló reakciókat adunk a világ dolgaira, netán ha közös a hobbink? Vagy talán intenzív impulzusból felépítünk egy illúziót, amire mindannyian vágyunk, ezért felnagyítunk és valóságossá hazudunk valami fantáziát? Nincs egyetlen jó válasz, de vannak ide kapcsolódó érdekes történetek.
Az érzelmek gyakorlása, a társas kötődés erősödése, a hétköznapi gondoktól való menekülés – sorolják a pszichológusok, mire lehet jó, ha történelmi filmeket nézünk. Mikor lehet hasznos a nosztalgiázás? Miért élünk át gyászt, ha meghal a kedvenc szereplőnk? És miben hat ránk másként a Hunyadi, mint A Bridgerton család?
Az első lépés, hogy kiválassza, melyik időgazdálkodási módszer a legmegfelelőbb önnek.
Bár a kivándorlás problémáit mindenki máshogy éli meg, tudatosan érdemes készülni azokra a mentális kihívásokra, amelyekkel óhatatlanul szembesül az, aki idegen országban kezd új életet. Milyen kultúrsokk és többletstressz éri a kivándorlókat? Miért kell energiát fektetni a mikrokapcsolatokba? És az új helyen milyen pszichés előnyök kompenzálhatják a magány és a szorongás nyomasztó érzéseit?
Nincs különbség egyéni vagy csoportos kirekesztés között, minden közösségből való kizárás a társadalmi normákról is árulkodik. Milyen érzelmeket élnek át a kirekesztettek, és hogyan lehet ezekkel megküzdeni? Miért van (e téren is) nagyobb felelőssége a politikusoknak? És hogyan működik a társadalmi lelkiismeret?