A demokratikus társadalmak rettegnek a fasizmustól, a veszély viszont valós, elég Putyinra, Modira, Melonira, Le Penre, Orbánra, az Osztrák Szabadságpártra, Wildersre gondolni – írja a német lap vezető cikke.
Mit akar tenni Kamala Harris a szélsőjobb ellen? Mi lehet az ukránok kurszki betörésének következmény? Mi Amerika és szövetségesei Irán-stratégiája? Egyebek között ezekre a kérdésekre fókuszál a nemzetközi sajtó. Lapszemle.
A német lap annak következményeit latolgatja, hogy Magyarország enyhítette az oroszok beutazási szabályait.
Nem szabad alábecsülni az orosz elnök rendszerének szívósságát és alkalmazkodóképességét, írja a George Washington Egyetem politológiaprofesszora, Julian Waller.
Amerikának támogatnia kell Ukrajnát, írja a The Washington Post. Bizonyos körökben meglepett nagyrabecsülést érezni Washingtonban az ukrán akció miatt – jelenti a BBC szaktudósítója. Csak a káosz hívei: Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és a Hamász új vezére, Jahja Szinvár akarják a gázai háború folytatását – véli a Bloomberg szemleírója.
A kontinens túl van a pénz és a migráció miatti nagy belső harcokon – írja Caroline de Gruyter, az amerikai szaklap szemleírója.
Igen, a bevándorlás kihívásokat jelent, de ezeket tisztességes, működőképes módon kell megoldani, tehát Ruandába ne toloncoljunk ki senkit – írja Filippo Grandi a The Guardianben.
A The Wall Street Journal szerint az ukrán támadás mutatja, hogy Moszkva nem tartja kézben a háború menetét. Kelet-Németországban politikai földrengéssel fenyeget a szélsőségesek megerősödése a tartományi választásokon – figyelmeztet a Financial Times elemzője. A szlovák kormány hadba lép a művészek és az „LMBT-ideológia” ellen, olvasható a Le Monde-ban. Nemzetközi lapszemle.
A liberális Salonban megjelent cikk sorra veszi, mi mindenben tette magáévá a magyar miniszterelnök vízióját Donald Trump alelnökjelöltje.
Jó ideig zseniként ünnepelték, de a Tesla tulajdonosa manapság a kisebbségek ellen uszít és Trump megválasztására szólít fel, ám aki ezen meglepődik, az előtte nem figyelt eléggé oda. Erről ír esszéjében Adrian Daub, aki professzor Stanfordban.
A világsajtóban kiemelt téma az ukrán támadás orosz területen. Aggódnak a közel-keleti válság miatt, latolgatják, megtámadhatja-e Irán Izraelt. Donald Trump és Elon Musk beszélgetését értékelve a Süddeutsche Zeitung tudósítója azt írja, hogy az exelnök-elnökjelölt olyan, mint egy tévés műsor házigazdája, akit váratlanul száműznek a kora esti programból.
A magyar miniszterelnök ismét szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztost csinálna Várhelyiből, de az Euractiv szerint erre kevés esélye van.
A német hírszerzés bizonyítékokat szerzett arról, hogyan terjesztik nyugaton a hamis híreket az oroszok. A német titkosszolgálat kiberszakértőinek sikerült behatolni két olyan szerverbe, amely közreműködött Moszkva intézményes hírhamisításában. Erről a Süddeutsche Zeitung számol be, amely maga is szenvedő alanya volt az orosz aknamunkának. A 30 oldalas hírszerzési jelentést a Welt is megkapta.
Putyin végre csattanós választ kapott a gőgjére, az orosz hadsereget pedig megszégyenítik az ukránok. Az orosz gazdaság látszólag jól muzsikál, de hosszú távon ez nem tartható. Aggasztó a háborús fenyegetettség a Közel-Keleten, Irán késznek tűnik a nyílt összecsapásra. Kamala Harrist felszólították, hogy ismertesse terveit a közvéleménnyel, adjon interjút, tartson sajtótájékoztatót. Az olimpia megmutatta, hogy gazdagodik a világ. Nemzetközi lapszemle.
Ha visszatér a bosszúszomjas Trump, az felbátorítja és legitimálja az elkeseredett nacionalistákat és populistákat a földrészen – emeli ki a The Guardianben megjelent kommentárjában Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű agytröszt vezető elemzője.
A brit lap kiemeli, hogy a szlovák miniszterelnök fel akarja számolni azt a rendőri hivatalt, amely a magas szintű korrupciós ügyeknek igyekszik utánajárni.
A szennyezett Szajna és más problémák ellenére is profi és emlékezetes olimpia volt ez, írja a Süddeutsche és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Foreign Affairsben elemzők arról írnak, hogy Putyin egyre komolyabb erőket fordít a Nyugat-ellenes szabotázsokra. A Daily Telegraph a kurszki ukrán offenzívával foglalkozik, a Guardian pedig Kamala Harris és alelnökjelöltje kampányát értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A vezércikk úgy értékeli, hogy a játékok segítettek összehoznia a világot, pont akkor, amikor úgy tűnik, hogy az évtizedek óta nem volt ennyire megosztott.
A Washington Post világhírű elemzője, Fareed Zakaria úgy véli, Kamala Harris szokatlan utat választott, és ez kifizetődhet az elnökválasztáson Trump ellen. A Die Presse cikke szerint Európa gyakran teljesen vak, amikor a potenciális terroristákat kell kiszűrni, a Swift-koncert ellen készülő támadásra is Amerika figyelmeztetett. A Guardian elemzője azt vizsgálja, hogy a máskor uborkaszezonnak minősülő augusztus idén miért szól háborúról, éhségről és pánikról. Nemzetközi lapszemle.
A neves orosz író szerint a világ Hitlerrel nem kötött volna olyan alkut, mint a Kreml urával, aki kicsikarta, hogy visszanyerje szabadságát a titkosszolgálat ezredese, miután 5 éve Berlinben megölt egy emigráns csecsen katonai vezetőt. Az elnök ily módon bizonyította, hogy hajlandó tárgyalni – a saját feltételei alapján, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az Ukrajna lerohanása óta Németországban élő neves orosz író.
