Le Monde: Magyarország megveti a lábát a Száhel-övezetben, de minek?
A francia lap Mahamat Idriss Déby csádi elnök budapesti látogatásával kapcsolatban ír arról, hogy Magyarország 200 katonát küld az afrikai országba.
A francia lap Mahamat Idriss Déby csádi elnök budapesti látogatásával kapcsolatban ír arról, hogy Magyarország 200 katonát küld az afrikai országba.
Benjamin Netanjahu egyszerre igyekszik véget vetni a politikája elleni hatalmas tömegtiltakozásoknak, megbékíteni saját, szélsőjobbos minisztereit, továbbá megakadályozni a Hamász újrafelfegyverkezését, írja Yaakov Katz, a jeruzsálemi független The Jewish People Policy Institute vezető munkatársa.
Európának javítania kell a gazdasági teljesítményén, valamint hiteles geopolitikai tényezőként kell fellépnie, figyelmeztet egy külpolitikai szakértő a Financial Timesban. Putyin talán már hajlandó tárgyalni, ám csakis a saját feltételei alapján, írja a Der Standard. A Neue Zürcher Zeitung szerint Ukrajnában mindinkább egy kézben összpontosul a hatalom és egyre átláthatatlanabbak az erőviszonyok a legfelső vezetésben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A régóta hivatalban lévő kormányfő országát kívülálló állammá tette Európában. Vajon az erősödő osztrák szélsőjobboldal vezetője, Herbert Kickl követni akarja a példáját? – kérdezi Burkhard Bischof, az osztrák lap munkatársa.
Joe Biden a hidegháborúban, Kamala Harris jóval utána szocializálódott – egy sor fontos kérdésben gondolkoznak ugyan hasonlóan, mégis más az álláspontjuk.
Az amerikai filozófus szerint azonban ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, a világ populistái venni fogják az adást.
A berlini Carnegie Oroszország Eurázsia Központ igazgatója, Alekszander Gabujev egy dolgot egyértelműnek tart a kurszki betörés után egy hónappal: a Kreml kész folytatni az inváziót, mert az elnök változatlanul hisz a sikerben.
Erős emberekre szükség van, jelentette ki Trump, hozzátéve, ő maga erőből meg tudna oldani számos nemzetközi konfliktust. A szélsőjobb a német egységet és a Nyugatot fenyegeti, írja a New York Times. Nem lehet csak úgy lezárni az Ukrajnán áthaladó gázvezetéket, jegyzi meg az Economist. Szlovákiában tovább feszül az ellentét a kulturális élet szereplői és a kultuszminiszter között. Egyre jobban kirajzolódnak a multikulturális társadalmak következményei, jelenti ki a Washington Post elemzője. Az ukrán kormányátalakításról ír a Die Welt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A. G. Sulzberger szerint, ha Donald Trump visszatér, Orbán Viktor kottájából játszva léphet majd fel a független sajtóval szemben.
Trumpnak nem érdeke, hogy igazságosabb, erőteljesebb és fenntartható legyen az Egyesült Államok gazdasága, állítja Stiglitz.
Rombolással jár, ha a politika tetszés szerint beleavatkozik a gazdaságba, írja a Die Presse az európai autógyártásról írt elemzésében. Közéleti személyiségek indítottak petíciót az osztrák Szabadságpárt ellen, számol be róla a Neue Kronen Zeitung. Trump nem tud mit kezdeni Kamala Harrisszel, állapítja meg a Guardian. A republikánus elnökjelölt európai politikai kapcsolatairól, többek közt az Orbánhoz fűződő viszonyáról ír az Euronews. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Neue Zürcher Zeitung publicistája szerint az AfD előretörésével sincs még veszélyben a liberális demokrácia: mesés stabilitás uralkodik Nyugaton – Magyarországot leszámítva.
Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy Németország erősebb és magabiztosabb legyen, leszámítva természetesen Putyint, jelenti ki a hírügynökség jelentése.
A türingiai és szászországi tartományi választást és annak következményeit elemzi a Guardian és a Die Welt. Az európai jobboldal erősödését tárgyalja a Frankfurter Rundschau. A Times szerint Svédország példát mutat a migráció kezeléséből. A Washington Post vezércikke érthetetlennek találja, hogy a Hamász megöl hat túszt, és Izraelt vádolják érte. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Többen attól tartanak, hogy Herbert Kickl pártja átalakítaná Ausztriát.
A Der Standard által idézett Stanley szerint Hitler és Mussolini óta nem akadt olyan tőről metszett fasiszta, mint Vlagyimir Putyin.
Finnország az atomenergiában megcsinálta azt, amire jelen állás szerint Magyarország nem kapható, írja a Reuters. A nemzetközi kereskedelem nagyon hasonlít az olimpiai játékokra, írja a Talgo-féle vasúti biznisz kapcsán a Le Monde. Fontosnak, de nem sorsdöntőnek nevezi a türingiai és szászországi választást az Economist. Ezzel a témával foglalkozik a Die Welt és a FAZ elemzése is. A közel-keleti helyzetet tárgyalja a Wall Street Journal vezércikke és a Times írása is.
A titkos gazdagság árnyékvilága most mindannyiunkat fenyeget. Le kell állítanunk, írja a Pulitzer-díjas amerikai újságíró-történész a Financial Timesban.
A francia lap az AfD választási sikere mellett szót ejt arról is, hogy a helyzet másik nagy győztese Sahra Wagenknecht pártja.
Ami történt – a szélsőjobboldali AfD sikeres szereplése –, az intés, arculcsapás és KO, így együtt, írja a Die Welt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a berlini kormány nem figyelt a sokasodó előjelekre.