Ischinger a New York Timesban közölt cikkében három kulcsfontosságú területet jelöl meg, ahol Európának és az Egyesült Államokra közös nevezőre kellene jutnia.
Az amerikai republikánusok két vezető személyisége szembefordult a pártnak azzal az áramlatával, amely magára hagyná Tajvant. A Hezbollah elleni izraeli rakétacsapásról és az arra adott válaszról ír a Wall Street Journal és a Washington Post. A solingeni késes támadást elemzi a Die Welt és a Süddeutsche Zeitung. Ukrajna kurszki hadműveletéről ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Gyakran mondják, hogy amikor a jobboldali populisták választásokat nyernek, akkor a politikai közép felé mozdulnak el. Ez az általánosítás azonban képtelenség, amint azt számos európai példa mutatja – írja a jobboldali német lap volt főszerkesztője.
Felejtsük el az utcákon vadul rohanó, pisztolyos robotokat a hollywoodi filmekben – a mesterséges intelligencia valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet a Yuval Noah Harari történész és a író új könyvében, amelyből elsőként a Guardian közöl egy részletet.
Vlagyimir Putyint bátoríthatja, hogy a német habozás azt üzeni, tartson ki, hiszen nem tart már sokáig a nyugati szolidaritás.
Négy csoportra osztották a világ országait a kutatók, szerintük 33 olyan autoriter rezsim van, amely kifejezetten nagy veszélyt jelent a demokráciára.
Miért kell a választóknak egy olyan jelölt, akit korábban elküldtek? A brit lap Európában keresi a választ a kérdésre, mert Amerikában elnökválasztáson emberemlékezet óta nem fordult elő ilyen.
Külföldön is felkapták a fejüket, hogy mit tesz a magyar kormány a kocsi menekültekkel. Kivágta a biztosítékot a Der Standard szerzőjénél, amit a szlovák kormányfő a prágai tavasz eltiprásának évfordulója alkalmából mondott. Az Economist szerint Kamala Harris megverheti Donald Trumpot, de az még nem látszik, tudna-a kormányozni. Nemzetközi lapszemle.
Magyarország először hagyja, hogy az EU vergődjön az orosz és belarusz vendégmunkásoknak adott vízumkönnyítés miatt, majd hivatalosan tagad – így értelmezi a svájci lap, Pintér Sándor belügyminiszter Brüsszelnek írt válaszlevelét.
Szakértők borúlátóan ítélik meg Orbán Viktor nagy ötletét, hogy Magyarország az évtized végére az elektromos autókhoz szükséges akkuk harmadik legnagyobb gyártója lesz a világon. Viszont az érintett üzemek környékén élőket, illetve a természetet érintő következmények már most megmutatkoznak.
A Los Angeles Times elemzője a demokrata elnökjelölt megválasztásának uniós fogadtatásáról ír. A Bloombergben a kurszki ukrán offenzíva lehetséges következményeit elemzik, a Timesban pedig azt, várható-e Irántól katonai válasz Izrael ellen arra, hogy likvidálták a Hezbollah katonai parancsnokát és a Hamász politikai vezetőjét. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségéért zajló csata állását elemzi.
Az amerikai jobboldal rosszul ítélte meg a magyar kormányfőt, mert az tudatosan összeáll a Kínai Kommunista Párttal. Erre figyelmeztet a Wall Street Journalben megjelent kommentárban Meg Hansen, aki magyar ösztöndíjjal a budapesti Danube Intézetnél vendégeskedik.
A leendő amerikai elnök az X-főnököt szeretné a csapatában tudni. De ki más kaphatná még meg a csúcspozíciót? Paul Dallison írása a Politico Declassified – titkosítás alól feloldott – című heti szatirikus rovatában, extraként.
A Die Welt brüsszeli tudósítója publicisztikájában levezeti, miért gyorsítja meg a kurszki hadművelet Ukrajna vereségét. Az Oroszország elleni szankciós rendszer olyan, mint egy szita: titokzatos közvetítők segítenek kijátszani a tilalmat – írja az Economist. A Fertő tó ügyében fúj riadót a Der Standard. Nemzetközi lapszemle.
Tulajdonszerzés, kiszorítás, különadók – ami nem német autógyár vagy akkugyár, az kell a kormány köreinek.
Frank-Walter Steinmeier gépe Pápán szállt le, Budapestre el sem látogatott.
Akad olyan kutató, aki szerint a mutatók javulása korábban annak volt köszönhető, hogy sok nő nem akarta már tovább halogatni a gyermekvállalást.
Amikor az orosz elnök tekintélyét próbára teszik, válasza nem passzol amúgy harcias retorikájához – írja a Washington Post moszkvai főtudósítója. A jobboldali Wall Street Journal kudarcnak minősíti Biden elnöki tevékenységét. A Süddeutsche Zeitung élesen bírálja a német kormányt, amiért vonakodik fegyverrel támogatni Ukrajnát. Nemzetközi lapszemle.
Az újságírás legendájának tartja az osztrák hírügynökség Paul Lendvait, aki most szombaton ünnepli 95. születésnapját. A méltatás olyasvalakinek nevezi, aki egész életében kesztyűt dobott a provincializmusnak és az idegengyűlöletnek. Magas kora ellenére nem lankad, hogy megmagyarázza az osztrákoknak Kelet-Európa történéseit.
Komoly viták után, de felfüggesztették a német költségvetés gyengélkedése miatt az ukránok támogatását.
