Ukrajnában a katonai infrastruktúrát és közvéleményt felmérő állítólagos kémeket tartóztattak le. Kijev szerint a magyar katonai hírszerző szolgálat akciójáról van szó – konkrét tervekkel Ukrajna inváziójára.
Egy újabb közös pont Moszkva és a Fidesz-kormány között: előszeretettel gúnyolódnak az Európai Unión. De mit akarnak az oroszok? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Az európai ultranacionalistáknak immár nem kell szégyenkezve elhallgatniuk, miről fantáziálnak. Nem fenyegeti őket többé, hogy magukra vonják Amerika haragját – írja állásfoglalásában az osztrák lap.
Ha bedől az amerikai demokrácia, azzal beteljesül a kínai elnök álma. Közben úgy tűnhet, Trump kezdi felismerni, hogy amit az izraeli vezetés művel, az az USA érdekeit veszélyeztetheti a Közel-Keleten. Válogatás a világlapok híreiből.
Amerika meglepően hamar jutott el odáig, hogy aki megszólal nyilvánosan, arra rendőrségi vizsgálat, per és más megtorlás vár – írják neves amerikai professzorok.
80 évvel a felszabadulás után nem csupán a nemzetiszocializmus sok millió áldozatára emlékezünk, hanem ki kell állni az idegengyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen is – mondta a magyar származású publicista a bécsi Heldenplatzon, ahol 1938-ban 250 ezren üdvözölték lelkesen az Ausztria megszállását, az Anschlusst bejelentő Hitlert.
Az amerikai elnök napi szinten beszél telefonon Macronnal, és még az iráni helyzet megoldására is van terve. De mi a helyzet az új német kormánnyal? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egyelőre sok a találgatás, milyen pápa is lesz XIV. Leó, de azért messze nem sötét ló, jó néhány kardinális kérdésben pontosan tudni lehet, hol is áll. Gyorsreakciók a világlapokból.
Mélyül Kelet-Európa és Trump szerelmi viszonya, de a vámháború következményei hamarosan lehűthetik a románcot – véli Dimitar Bechev, a Carnegie Europe agytröszt vezető munkatársa, aki az Oxfordi Egyetem is tanít.
A holnapi Vörös téri parádé is jelzi, hogy Putyin háborúkat akar. Hszi és Putyin a Trump keltette zűrzavar legnagyobb haszonélvezője. Netanjahu terveiből látszik, hogy a szélsőséges politika immár a fő áramlat része Izraelben. Trump le tudja győzni a jemeni huszikat, ha Amerika kitart, de az iráni segédcsapat továbbra is fenyegetést jelent. Ha a „Merzcron”, azaz a francia–német kettős kudarcot vall, Európa is kudarcot vall. Témák és vélemények.
Magyarországon nem napi két percben megy a gyűlöletpropaganda, hanem 24 órában, és nem véletlenül.
Bár a CDU elnökéből kancellár lett, de csak úgy, hogy a Bundestag-képviselők példátlan módon csupán a második körben erősítették meg tisztségében. Így nehéz teherrel vág neki a megbízatásának – összegezte a fejleményeket a német közszolgálati médiatársaság, az ARD Tagesschau című híradójának oldalán Gabor Halasz.
A világ leggazdagabb emberének búcsúznia kell a kormányzati szereptől, miután rengeteg kárt okozott. Még nem késő megmenteni az amerikai gazdaságot. Megszűnőben a dollár megkülönböztetett szerepe. Tényleg Friedrich Merz az, akinek vezetnie kellene Németországot? Európa szerezzen be új iránytűt a szélsőjobb nyomulása miatt. Témák és vélemények a világsajtóból.
A magyar miniszterelnök régóta lobbizik, Erdő pedig a komoly esélyesek között van.
Az európai liberálisok és szociáldemokraták azzal vádolják a konzervatívokat, hogy összeállnak az éppen jelentősen előretörő szélsőjobbal, amikor az EU legnagyobb pártcsaládjaként kampányt indítottak azon a címen, hogy ki kell vizsgálni, miként gazdálkodnak az uniós pénzekkel a civil mozgalmak.
Van még esélye egy demokratikus Romániának? Amerika még nem fordult át tekintélyuralomba, de hanyatlik a liberális demokrácia. A raktárakban és a szállításban dolgozó munkások lesznek a Trump-féle sokkterápia első áldozatai. A sajtószabadság múlik azon, fennmarad-e a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió. Témák és vélemények a világsajtóból.
Andrew Higgins, az amerikai lap közép-európai tudósítója az egyházban azok zászlóvivőjének nevezi a magyar érseket, akik Ferenc után vissza akarnak térni a hagyományos szabályokhoz, illetve doktrínához.
A Nobel-díjas közgazdász úgy ítéli meg a The Timesban közölt cikkében, hogy Donald Trump amerikai elnök olyan kereskedelmi háborúba kezdett, amely meghatározhatja a dolgok menetét az egész 21. században. Ám a jelek szerint ebben a küzdelemben Pekingnek jobb ütőkártyái vannak.
A jó helyismerettel rendelkező Ariel Beramendi a Guardianben elemzi a helyzetet a pápaválasztás előtt. Orbán a médiapolitikájában ügyel a törvényesség látszatára, az őt követő Trump még arra sem. A szélsőjobbnak megvan az oka, hogy a vámháború miatt féljen a Trump-hatástól. Meloni olasz kormányfő sikeres politikáját annak köszönheti, hogy nem másolja Trumpot és Orbánt. Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Témák és vélemények a világsajtóból.
Az amerikai elnök a tekintélyuralmi magyar vezető modelljét követi, amikor kiterjeszti befolyását a médiában – fejti ki Adam Klein, a New York-i Pace Egyetem kommunikációval és médiával foglalkozó tanára a nonprofit Conversation honlapján, amely tudományos igényű elemzéseket közöl.
