Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknek is nagy szívesség lenne, ha Donald Trump visszatérne az USA élére – fejtegeti az exelnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Wall Street Journalnek írt elemzésében.
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hatalmas a kavarás néhány hónappal a választások előtt az EP-ben: Manfred Weber lapértesülések szerint megpróbálta átcsábítani az EPP-be Giorgia Melonit, az olasz kormányfőnek viszont egészen más tervei vannak.
Orbán Viktor segíti az európai gazdáknak, dicsérik Biden formálódó közel-keleti doktrínáját, a Human Rights Watch volt igazgatója helyesli, hogy az amerikai kormányzat szankciókkal sújtott több erőszakos izraeli telepest. Válogatás világlapok írásaiból.
Justin Spike, az amerikai hírügynökség tudósítója a Washington Postban írása címében magát a magyar miniszterelnököt idézi.
A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje.
Két hónapon belül másodszor volt kénytelen Orbán Viktor összehúzni magát.
A lap szerzője szerint Orbán hosszú távra tervez, és bízik abban, hogy novemberben Trump nyer, illetve hogy az európai közvélemény fellázad a migráció, valamint az emelkedő megélhetési költségek miatt.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán Viktor abban hisz, hogy pár éven belül lesznek partnerei az Európai Tanácsban – írja a brit lap elemzése.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
A hitványságáért büntetésből törpévé varázsolt Nils Holgersson csodálatos utazása során a svéd tájakon végül annyi jót cselekedett, hogy visszaváltozhatott emberré. Orbán Viktorból nem váltott ki hasonló jellemfejlődést Svédország, ellenkezőleg, gonosz mitugrász viselkedését meghosszabbította Stockholmig.
A lap szerint a magyarok szavazati jogának megvonása az EU-ban túl kockázatos lépés lenne, és később visszafelé is elsülhetne.
Tetten kell érni, hogy jár Orbán agya, mondja az Európai Parlament német alelnöke.
Az egész nemzetközi sajtó találgat, hogyan alakul az Unió és a magyar kormány konfliktusa. Az induló Szuverenitásvédelmi Hivatalról ír az Euractiv. A BBC George Birnbaumot, az annak idején a Fideszt segítő néhai kampányguru, Arthur Finkelstein egykori „alkotótársát" is megszólaltja a BBC az Orbán Viktorról készített összeállításban. Giorgia Meloni felhívta Orbán Viktort az antifa-per olasz vádlottja ügyében, adja hírül az AFP. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint feszítővas kellett, hogy csökkenteni lehessen a magyar alapkamatot. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Financial Times vezércikke szerint eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió megmutassa, ami sok, az sok.
Közkeletű az a vélekedés, hogy véletlenül fog kitörni a harmadik világháború, ám ez nem feltétlenül így van, írja a brit lap szerzője.
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
Egyre fokozódik a harag az EU-ban a magyar kormányfővel szemben, így érzékeny büntetések várnak rá, ha nem adja be a derekát két nap múlva a brüsszeli csúcsértekezleten – így látja a helyzetet a német lap brüsszeli tudósítója, Hubert Wetzel.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
