Economist: Orbán Viktor visszaél a kisállamok EU-s túlhatalmával, de ennek lassan vége
A brit lap három pontban foglalja össze, miért lehetett súlyuknál nagyobb szerepük a döntéshozatalban az uniós kisállamoknak.
A brit lap három pontban foglalja össze, miért lehetett súlyuknál nagyobb szerepük a döntéshozatalban az uniós kisállamoknak.
Kettős feladat előtt áll az EU a migráció ügyében. Lassan véget ér az ukrán ellentámadás, a fronton patthelyzet állt be. A török elnök saját magát fokozza le mellékszereplővé a közel-keleti válságban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Izrael alapvetően változott meg, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, írja a New York Times háromszoros Pulitzer-díjas Közel-Kelet-szakértője, és részletesen ki is fejti, mit ért ez alatt.
A két mérkőzés valószínűleg elmélyíti a jó kapcsolatokat a magyar és az izraeli kormány között, írja Justin Spike, a hírügynökség tudósítója.
„Riasztóan jók" Trump újraválasztási esélyei. Továbbra is megy a szkander az uniós pénzek körül. A túlzott bérkiáramlás veszélyeire figyelmeztet a Valutaalap. Jót tenne-e Ukrajnának az EU-tagság? Az Amerikai Zsidó Kongresszus elnöke az izraeli válság ügyében szólalt meg. Így látják a legfontosabb nemzetközi kérdéseket a világlapok.
Botrány tört ki a Nemzeti Múzeumban és ennek folyományaként menesztették az igazgatót, jóllehet az korábban politikai sikereket ért el a kormányfő uszályában. Most viszont azon a melegellenes törvényen bukott meg, amelyet annak idején képviselőként ő maga is elfogadott – fejti ki Stephan Löwenstein, a konzervatív német újság közép-európai tudósítója.
Ajándékot kaphat karácsonyra a magyar miniszterelnök Brüsszelből: nem kizárt, hogy a Bizottság addigra feloldja a befagyasztott pénzek egy részét.
Teherán próbálja leválasztani Izraelről az arab államokat, ám mindezidáig nem sikerült neki – állapítja meg a Wall Street Journalben megjelent szokásos elemző cikkében a Hudson Intézet vezető kutatója, a New York-i Bard College professzora.
Felfigyeltek a magyar civilekre, akik a kormánnyal ellentétben segítik az ukrajnai katonákat. A bonyolult gázai helyzetről nyilatkozott az iraki és afganisztáni nemzetközi erők volt amerikai főparancsnoka. Egymásra mutogat a színfalak mögött Ukrajna és az Egyesült Államok az ukrán ellentámadás kudarca miatt. Donald Trump ellenfelei mártírt csinálhatnak a volt elnökből. Világlapokból cikkeiből válogattunk.
Sokba kerülne a szervezetnek, a tagállamoknak és a polgároknak, ha Brüsszel a külpolitikai cselekvőképességet a jogállam rovására állítaná helyre – figyelmeztet az Euractivon közzétett helyzetértékelés két szerzője.
Az összes számottevő nagyhatalomnak voltak "zsetonjai" a térségben, egyikük számára sem mindegy, hogyan rendeződik Izrael és a Hamász kiszélesedéssel is fenyegető konfliktusa, írja a politikai elemző.
A Wall Street Journal az USA arab szövetségeseihez fűződő viszonyát elemzi, míg a Guardian újságírója Izrael háború utáni kilátásait taglalja. Mindeközben továbbra is téma, hogy mi lesz Ukrajna sorsa és az orosz–ukrán konfliktus kimenetele. Szemle.
Az orosz elnök megszegte az ENSZ, valamint az EBESZ alapokmányát is, amikor lerohanta Ukrajnát, véli a neves történész a Spiegelnek adott interjújában. Melyben több más téma mellett arra is kitér, hogy szerinte Németországnak újra kell gondolnia a menekültpolitikáját, nem várhat többé mindenkit tárt karokkal.
Donald Trump a minden határon túlmenő sötétség - írja a Guardian. De mivel küzd miatta Biden? A FAZ szerint Putyin sebezhetősége leginkább kívülről fakad. Erről, illetve az izraeli-palesztin háborúról és a menekülthelyzetről is írnak a nemzetközi lapok. Szemle.
Helyszínként Szeged környékét emlegetik. Ezt a lehetőséget korábban a G7 is felvetette.
Simon Sebag Montefiore világhírű történész, Oroszországgal és a Közel-Kelettel foglalkozó népszerű könyvek szerzője, regényíró azt hangsúlyozza a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban, hogy Izrael és a palesztinok közt kizárólag a kétállami megoldás rendezhetné a helyzetet. Ám az csak akkor lehetséges, ha a két fél kölcsönösen elismeri a másik történelmét és törvényességét.
Vissza lehet-e csinálni, amit Orbán és Kaczynski véghez vitt Magyarországon, illetve Lengyelországban – ez a Politico egyik témája. Európa mocskos energiaüzleteket bonyolít le Oroszországgal, olvasható a Die Zeitben. Alakuló Nyugat-ellenes iráni-orosz katonai tengelyről ír a Wall Street Journal. Igen jó októbere volt Putyinnak – értékel a Washington Post. Gáza nem vonhatja el a figyelmet Ukrajnáról – erre figyelmeztet a Times. Világlapok írásaiból válogattunk.
Gáza bombázása rettenetes emberáldozatokkal jár, de ha nem törik meg a Hamász hatalmát, akkor szó sem lehet békéről – állapítja meg a tekintélyes brit hetilap legfrissebb számának vezércikke.
Hogy sikerül-e visszaváltoztatni igazi jogállammá a már részben illiberális államot, annak jelentősége messze túlmutat Lengyelországon, írja Jörg Lau, a német lap szerzője.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.