Fontos lépés Ukrajna támogatása szempontjából, enyhülést hoz a feszült német-lengyel viszonyban, egyúttal csapás az olyan jobboldali populistáknak, mint amilyen Orbán Viktor. A német külpolitikai szakértő szerint a lengyel választások eredménye azt is mutatja, hogy él az Európa-terv.
A cikkét a patinás, 1857-ben alapított amerikai lapban, az Atlanticben publikáló Applebaum szerint a lengyel ellenzék sikerének az egyik következménye az lehet, hogy Donald Tusk véget vethet az állandó viszálykodásnak Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
A társadalom a választás után is megosztott marad. A Jog és Igazságosság azért veszített, mivel már nem tudta elhitetni, hogy jólétet és stabilitást teremt. Sok szavazópolgár hátat fordított neki, miután előzőleg éppen gazdasági megfontolásokból csapódott a párthoz, írja az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Maciej Kisilowski vészjóslónak tartja, hogy Jaroslaw Kaczynski jelezte: nem valószínű, hogy pártja méltósággal átadja a hatalmat. A demokratikus ellenzék győzelme növeli az alkotmányos válság lehetőségét. Vagyis lehet, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) is követi Donald Trump, illetve a brazil Jair Bolsonaro példáját – fejti ki a Project Syndicate-en az immár Bécsben működő Közép-Európai Egyetem docense.
Robert Fico politikai stratégiája sok tekintetben hasonlít Orbán Viktoréra és Jaroslav Kaczynskiéra, ám számos ponton eltér azokétól: a Nyugatot például nem tette meg kedvenc célpontjává, sőt inkább lojális maradt az EU-hoz és a NATO-hoz, Oroszországhoz fűződő viszonya összetettebb Orbánénál, írja Dariusz Kalan az amerikai lapban.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az EU nem vehet félvállról olyan országokat, amelyeknek eszük ágában sincs eleget tenni a jogállami előírásoknak.
Még akkor sem állnának helyre az egészséges politikai viszonyok, ha az ellenzék nyerne a lengyel választásokon, írja vendégkommentárjában Jaroslaw Kuisz politikai elemző, illetve Karolina Wigura eszmetörténész. Hiszen a populista rendszer kiterjedt, Andzrej Duda államfő a fő kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) hűséges híve, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság csupán a báb szerepét tölti be.
A Wall Street Journal korábbi főszerkesztője azt írja, Izraelnek nem kell önmérsékletet tanúsítania a Hamásszal szemben. Yuval Noah Harari úgy véli, a mostaninál nagyobb veszéllyel Izrael megalakulása óta nem néztek szembe az izraeliek és a palesztinok. Várhelyi Olivér diplomáciai magánakciója után Ursula von der Leyennek fel kell tennie a kérdést, hogy kézben tartja-e még a csapatát, írja a Die Presse. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A bizonyítékok közvetettek, de azért léteznek: Vlagyimir Putyinnak hasznára vált, hogy a Hamászt a terrorra ösztökélte, mert így Amerika nem tud annyira Ukrajnával foglalkozni, írja a The Hill portálon Jonathan Sweet, aki 30 évig dolgozott az USA titkosszolgálatánál és ezredesként ment nyugdíjba, illetve Mark Toth közgazdász, a híroldal szemleírója.
Jókora csapás érte az Unió nemzetközi megítélését, írja a német lap, mely azt is elmondja, miért nem várható, hogy a bővítési biztost, Orbán Viktor emberét az Európai Bizottság elnöke kiakolbólítja majd.
A Die Presse szerint Orbán Viktor lelki szemei előtt a kényszeriparosítás ábrándja lebeg. Az Amnesty International volt igazgatója szerint hiba volna, ha Izrael túlreagálná a Hamász támadását, írja a Guardian. A Der Standard szemleírója szerint Európában és Amerikában is "nyomulnak a rombolás erői". A Süddeutsche Zeitung nem sok jót vár Robert Ficótól, jelesül azt, hogy csak a demokrácia látszatát tartja majd fent. Az Economist szerint hatalmas a tét a vasárnapi lengyel választásokon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Míg a keresztény fanatizmus pusztító barbársága mára a történelem mélyére süllyedt, a muszlim fanatizmusét nem először emelte át a XXI. századba a múlt szombaton a Hamász, amely terrortámadást indított Izrael ellen, szablya és dárda helyett gépfegyverekkel, s a fegyvereseket öldöklésre szállító autókkal. És azt üzenve a világnak: az istenük akarja a zsidók (és a keresztények) kiirtását.
Harari arról ír, hogy Benjamin Netanjahu kormánya is vastagon felelős azért, hogy a terrorszervezet lecsapott Izraelre. Szerinte a mostani koalíció mélypont az ország történetében, mert kizárólag a hatalom megtartásáért dolgozik, nem alkalmas hozzáértők, hanem gátlástalan megalkuvók szövetsége, mely aláásta Izrael biztonságát.
Az, hogy az izraeli kormány képtelen volt felderíteni, illetve megakadályozni az akciót, a kormányfő politikai pályafutásának a végét jelentheti, írja a Foreign Policyben. Hozzáteszi: kudarcot vallott az amerikai politika is az izraeli-palesztin viszályban.
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lengyelországban is elég durva a kampány.
A Hamász izraeli rajtaütése megsemmisítő következményekkel jár Joe Biden közel-keleti politikájára, de az ügyben vélhetően bűnrészes Irán alighanem így is kalkulált, írja Walter Russel Mead akadémikus, a New York-i Bard College professzora.
