Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Az erdőterületek sokkal kevesebb támogatásban részesülnek az uniós költségvetésből, mint a mezőgazdaság, noha az erdőkkel borított, illetve a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága szinte megegyezik – erre a megállapításra jutott az Európai Számvevőszék most lezárult vizsgálata. A jelentés rámutat arra, hogy az erdészet uniós finanszírozása a közösségi agrárpolitika (KAP) költségvetésének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki. Ezek elsősorban a védelmi intézkedések, valamint az erdőtelepítés és az erdőterület-helyreállítás támogatására irányulnak. A Számvevőszék szerint az Európai Bizottság erőteljesebb intézkedésekkel védhette volna az uniós erdőket azokon a területeken, ahol az Unió teljes hatáskörrel rendelkezik a fellépésre. Úgy vélik, többet lehetne tenni például az illegális fakitermelés elleni küzdelem fokozásáért, a vidékfejlesztési erdészeti intézkedéseket pedig jobban a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozásra lehetne összpontosítani.
Az erdők fontos szénelnyelőként működhetnek, és segíthetnek csökkenteni az éghajlatváltozás olyan hatásait, mint az erdőtüzek, viharok, aszályok, illetve a biológiai sokféleség csökkenése – de csak akkor, ha megfelelő állapotban vannak. Az Európai Bizottság és a tagállamok felelőssége, hogy fokozzák az erdők rezilienciáját növelő intézkedéseiket
– jelentette ki Samo Jereb, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette, hogy a fáról és a fatermékekről szóló uniós rendelet tiltja az illegálisan kitermelt fa és fatermékek forgalmazását az Unióban, mégis előfordul még illegális fakitermelés. Ehhez hozzájárul az is, hogy hiányosságok tapasztalhatók a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az eredményes ellenőrzések, a Bizottság részéről is.
Az is olvasható a jelentésben, hogy bár az Unió több stratégiát fogadott el az uniós erdők gyenge biológiai sokféleségének és védettségi helyzetének kezelésére, a természetvédelmi intézkedések minősége továbbra is problémás. Annak dacára, hogy a védett élőhelyekre vonatkozó értékelések 85 százalékban rossz vagy nem megfelelő védettségi helyzetre mutatnak rá, a legtöbb védelmi intézkedés célja az állapot fenntartása, nem pedig annak helyreállítása. Egyes erdőtelepítési projektek esetében az ellenőrök monokultúrás klasztereket észleltek, holott “a fafajták keverése javíthatta volna a biológiai sokféleséget és a viharokkal, aszályokkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet”. A számvevők következtetése szerint a vidékfejlesztési intézkedések csekély hatást gyakoroltak az erdők biológiai sokféleségére és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességére, részben az erdőkre fordított források szerény volta (gyakorlatilag az összes vidékfejlesztési kiadás 3 százaléka) és az intézkedések kidolgozásának hiányosságai miatt.
Az idén júliusban bemutatott új erdészeti stratégia része egy olyan ütemterv, amelynek alapján 2030-ig további hárommilliárd fát lehet ültetni Európa-szerte, teljes mértékben tiszteletben tartva az ökológiai elveket. Az Európai Bizottság szerint az erdők szövetségeseink az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben. Szénelnyelőkként működnek, és képesek enyhíteni az éghajlatváltozás egyes hatásait, például hűsítik a lakott területeket, vagy védenek az áradások és az aszályok következményei ellen. A stratégia célul tűzi ki az elsődleges és az öreg erdők szigorú védelmét, a leromlott állapotú erdők helyreállítását és a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítását, hogy az erdők által nyújtott és a társadalomnak létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások fennmaradjanak. Magyarország mindenesetre ellenzi az új stratégiát.
Elutasítjuk, hogy a fejünk fölött átnyúlva, a gazdálkodók és a társadalom érdekeit figyelmen kívül hagyva olyan, egyoldalú megközelítést tartalmazó stratégiákat alkossanak, amelyek hazánkban ötszázezer erdőtulajdonost és több tízezer gazdálkodót lehetetlenítenek el
– fogalmazott Nagy István földművelésügyi miniszter. Közleményében úgy fogalmazott, hogy “senki nem gondolhatja komolyan, hogy az erdők megőrzéséhez a gazdálkodók tönkretételét jelentő diktátumokon keresztül vezet az út”.
