Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
A megújuló energiatermelés terjedésének gyors üteme tartja nyitva a lehetőséget, hogy képesek legyünk teljesíteni a párizsi klímacélokat.
A svéd gyártó már csak néhány hónapig gyárt gázolajjal üzemelő erőforrásokat.
A világ egészét nézve az országok többsége még mindig túl keveset tesz a klímasemlegesség eléréséért.
Ideiglenes politikai megállapodásra jutott a tagállamok Tanácsa az Európai Parlamenttel arról, hogy az elkövetkező években Európa-szerte több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás épül majd. A nagyobb utakon nagy teljesítményű állomások hálózatát kell biztosítani, de alapvetően minden elektromos autónak „joga lesz” saját töltőállomásra.
Bár a megállapodás pontos részletei nem ismertek, és nem is támogatja minden tagállam, de megszületett a többségi álláspont a károsanyagkibocsátás-mentes személyautók és kisteherautók kizárólagos forgalmazásáról 2035-től.
A 2010-es években könnyedén teljesítette kibocsátáscsökkentési céljait Magyarország, az akkori hozzáállás azonban nem elég a 2030-as vállalások eléréséhez. Szakpolitikai váltásra, és a folyamat szoros nyomon követésére van szükség. Ezért készítették el az első klímasemlegességi jelentést.
A célt első Fenntarthatósági jelentésükben fogalmazták meg.
Todd Smith repülni akart, amióta az eszét tudja. Családja támogatásával sikerült elvégeznie a méregdrága pilótaképzést. Amikor azonban végre megkapta álmai állását, feloldhatatlan lelkiismereti válságba sodorta a klímakrízis. A Deutsche Welle riportja.
A jelenlegi tervek helyett öt évvel később jönne el a nullaemissziós járművek kora.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
Az ígérik alig több mint tíz év alatt teljesen klímasemleges vállalattá válnak.
Az Európai Bizottság idén júliusban mutatta be új erdészeti stratégiáját, amely már a 2050-es klímasemlegesség jegyében készült. Szükség is lesz az áttörésre ezen a téren, mert az Európai Számvevőszék szerint az elmúlt hét évben sokkal többet lehetett volna tenni az erdők védelme érdekében.
Hónapok óta tartó előkészítő munka és a koalíciós tárgyalások eredményeképpen Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap - három minisztere és az alkancellár társaságában - bemutatta kormánya nagyszabású ökoszociális adóreformtervét.
A környezetet egyáltalán nem terhelő meccset ígérnek a Tottenham-Chelsea rangadó szervezői, de a szakértők szerint kétséges, megvalósítható-e a nagy vállalás.
Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.
Mészáros Lőrincék mégsem lapátolták ki a híres-hírhedt osztalékot a Mátrai Erőműből, a pénz bennragadt a céghálóban: az állami MVM-hez került. A brutális tavalyi veszteséget leginkább a szenes energiatermelés leállításának előre hozása indokolta.
Tóth Péterrel, az Electrolux Magyarország Értékesítési Divíziójának Vezetőjével beszélgettünk az elmúlt egy év trendjeiről, és arról, hogy milyen kihívások elé állítja a gyártókat a környezettudatosság fontossága. Az Electrolux a pandémia alatt még inkább ráfeküdt az online vásárlásra, és ott tartunk, hogy lassan tényleg fölösleges elmennünk a boltokba, hogy elképzelhessük az új sütőnket a konyhánkban.
Az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.
