Az adatok szerint a lengyel művi terhességmegszakítások 85 százaléka a bírósági döntés után már illegálissá vált, ezért nagyon sok lengyel nő utazik más országokba elvégeztetni a beavatkozást. Az egészségügy tagállami hatáskör, azonban az Európai Bizottság szerint vannak a kérdésnek olyan oldalai, ahol már a közösségi jog az irányadó. Erről beszélt Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős biztos, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik állásfoglalására is hivatkozott. Ebben a bíróság kifejtette, hogy az abortusz-szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya a családi és magánélet szabadságának korlátozása. Ugyancsak uniós alapjog, hogy a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz mindenkinek hozzáférést kell biztosítani: a szexuális és reproduktív egészséghez való jog ebbe a körbe tartozik.

A vitában a képviselők nagy része elítélte a lengyel jogszabályt, és sürgette a Bizottságot, hogy indítson eljárást ebben az ügyben. Karen Melchior holland liberális politikus például azt mondta, hogy a lengyel kormány ideológiai csatatérré tette a nők testét. A képviselő szerint senki sem lehet szabad Európában addig, amíg mindenki nem lesz az. A lengyel zöldpárti Sylvia Spurek – aki civilben emberi jogokkal foglalkozó jogász – azt mondta, hogy az abortusz orvosi beavatkozás, emberi jog. Felhívta a figyelmet azokra a lengyel nőkre, akik azóta is nagyon sok tüntetésen vettek részt, vállalva azt is, hogy családi, szakmai életük nyilvános szerepvállalásuk miatt hátrányt szenved.

A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselője, Nicolaus Fest próbálta hűteni a kedélyeket, és felelősségre vonta a parlamenti többséget, hogy miért nem beszélnek azokról az esetekről, amikor muszlimok zaklattak nőket, vagy terrorcselekményeket hajtottak végre.

Jadwiga Wisniewska, a lengyel kormánypárt politikusa kijelentette, hogy az abortusz sohasem volt jog, és most sem az. Arra is figyelmeztetett, hogy akik abortuszon esnek át, megbélyegzésnek vannak kitéve egész életükben.

Szóba került a kérdés kapcsán a jogállamiság is. A svéd baloldali Malin Björk szerint ha nem tartják tiszteletben a nők jogait, akkor a jogállamiság hiányáról beszélhetünk. Ezzel szemben a fideszes Hidvéghi Balázs úgy látja, hogy a baloldal újra és újra túllép a hatáskörein, és eljárásokat indítanak demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben csak azért, mert nem hajlandóak elismerni, hogy vannak az övékétől eltérő vélemények is. A lengyel kormánypárti Beata Mazurek szerint, aki még nem született meg, az védelemre szorul, mert nem tudja magát megvédni, ha sérülnek a jogai.

Ha az állam nem védheti meg őket, akkor veszélyben a jogállam

– vonta le a következtetést Mazurek képviselőnő. A témával kapcsolatban az EP egy állásfoglalást fogad majd el a novemberi plenáris ülésen.