szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Megkezdődött az újabb Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalás előkészítése, amelyben az elmúlt három év fejleményeit és azok értékelését foglalják össze.

Semmilyen vita nem bontakozott ki az Európai Parlament delegációjának magyarországi látogatásáról szóló jelentés kapcsán. Az a két politikai párt, amelyik a beszámolót, sőt, a delegáció létezését is bírálta, ugyanis nem szólt hozzá a témához az EP LIBE bizottságában tartott vitán. Tulajdonképpen ott sem voltak, amikor ezt a napirendet tárgyalták: bár lehetőségük lett volna rá, de sem a Konzervatívok és Reformerek politikusa, a spanyol Jorge Buxadé Villalba, sem az Identitás és Demokrácia csoport képviselője, Nicolas Bay nem vett részt az eszmecserében.

A küldöttség vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield elmondta, hogy a nyílt párbeszédet nem minden esetben könnyítették meg magyar részről, holott “a Parlamentnek joga és kötelessége, hogy figyelemmel kövesse a helyzet alakulását”.

Az Európai Parlament nem beleszól a magyar belügyekbe, mert Magyarország 2004 óta az EU tagja. A magyar embereket minden intézményben képviselik és éppen ezért a parlamenti felügyelet Magyarországra ugyanúgy vonatkozik, mint bármelyik másik tagállamra

- magyarázta a képviselő, aki azt is elárulta, hogy igyekeztek kiegyensúlyozottan összeállítani azok listáját, akikkel tárgyalásokat folytattak. A kívánságok teljesítésének azonban voltak objektív akadályai, mert volt olyan, a magyar kormányzat által javasolt szervezet, akiket az interneten sem sikerült fellelni.

A delegáció szeptember végén töltött három napot Magyarországon, a jelentésben pedig kitértek arra, hogy

a Pegasus-eset rámutatott arra, hogy az állam aktivistákat, újságírókat, jogászokat figyel meg.

Az Európai Néppártot Isabel Wiseler-Lima képviselte, akinek többek között az szúrt szemet, hogy mintha azokat a törvényeket amelyeket az EU megkérdőjelez, magyar részről megpróbálják bebetonozni, kétharmados törvények formájában, amelyek megváltoztatása szinte lehetetlen.

A szociáldemokrata Bettina Vollath úgy érezte a látogatás után, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége és a médiaszabadság nincs biztosítva, a kritikus médiamunkásokat lehallgatják, a civil szervezeteknek pedig félniük kell a létezésük miatt.

Az EU nem egy önkiszolgáló bolt, közös értékek vannak és ezen értékek szisztematikus megsértését tovább már nem lehet tűrni

- fakadt ki az osztrák képviselő. A küldöttség magyar tagja, a momentumos Donáth Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a fideszesek sokszor arról beszélnek, hogy nincs érdemi párbeszéd a magyar jogállamiságról, de amikor elmegy egy delegáció, akkor a látogatás politikai támadásnak minősítik és ott próbálják ellehetetleníteni, ahol tudják.

Donáth Anna szerint meglepő volt, hogy például a Kúria, az Alkotmánybíróság és a Médiatanács is átvette a kormány politikai kommunikációját és politikai indíttatásból a szigorúan szakmai kérdésekre sem voltak hajlandóak válaszolni. Ezért szerinte ebből a szempontból sikertelen volt a misszió. “Más szempontból ugyanakkor mindenképpen sikeresnek minősítném ezt a látogatást. A delegáció tagjai ugyanis meg tudtak bizonyosodni arról, hogy mennyire nyitott a kormány a párbeszédre, valamint arról, hogy mennyire függetlenek a fékek és ellensúlyok biztosítására létrehozott intézményeink, a válasz sajnálatosan: semennyire” - világított rá.

A szélsőbaloldali delegált, a svéd Malin Björk többek között azt mondta, hogy egyfajta intézményesített oligarcharendszer működik Magyarországon, amely az átláthatóság hiányával küzd.

A jelentés nyomán az Európai Parlamentben a következő hónapokban egy újabb állásfoglalást dolgoznak ki a magyarországi jogállamiságról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!