Brüsszelben cserben hagyták a szövetségesei a magyar kormányt

Megkezdődött az újabb Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalás előkészítése, amelyben az elmúlt három év fejleményeit és azok értékelését foglalják össze.

  • EUrologus EUrologus
Brüsszelben cserben hagyták a szövetségesei a magyar kormányt

Semmilyen vita nem bontakozott ki az Európai Parlament delegációjának magyarországi látogatásáról szóló jelentés kapcsán. Az a két politikai párt, amelyik a beszámolót, sőt, a delegáció létezését is bírálta, ugyanis nem szólt hozzá a témához az EP LIBE bizottságában tartott vitán. Tulajdonképpen ott sem voltak, amikor ezt a napirendet tárgyalták: bár lehetőségük lett volna rá, de sem a Konzervatívok és Reformerek politikusa, a spanyol Jorge Buxadé Villalba, sem az Identitás és Demokrácia csoport képviselője, Nicolas Bay nem vett részt az eszmecserében.

A küldöttség vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield elmondta, hogy a nyílt párbeszédet nem minden esetben könnyítették meg magyar részről, holott “a Parlamentnek joga és kötelessége, hogy figyelemmel kövesse a helyzet alakulását”.

Az Európai Parlament nem beleszól a magyar belügyekbe, mert Magyarország 2004 óta az EU tagja. A magyar embereket minden intézményben képviselik és éppen ezért a parlamenti felügyelet Magyarországra ugyanúgy vonatkozik, mint bármelyik másik tagállamra

- magyarázta a képviselő, aki azt is elárulta, hogy igyekeztek kiegyensúlyozottan összeállítani azok listáját, akikkel tárgyalásokat folytattak. A kívánságok teljesítésének azonban voltak objektív akadályai, mert volt olyan, a magyar kormányzat által javasolt szervezet, akiket az interneten sem sikerült fellelni.

A delegáció szeptember végén töltött három napot Magyarországon, a jelentésben pedig kitértek arra, hogy

a Pegasus-eset rámutatott arra, hogy az állam aktivistákat, újságírókat, jogászokat figyel meg.

Az Európai Néppártot Isabel Wiseler-Lima képviselte, akinek többek között az szúrt szemet, hogy mintha azokat a törvényeket amelyeket az EU megkérdőjelez, magyar részről megpróbálják bebetonozni, kétharmados törvények formájában, amelyek megváltoztatása szinte lehetetlen.

A szociáldemokrata Bettina Vollath úgy érezte a látogatás után, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége és a médiaszabadság nincs biztosítva, a kritikus médiamunkásokat lehallgatják, a civil szervezeteknek pedig félniük kell a létezésük miatt.

Az EU nem egy önkiszolgáló bolt, közös értékek vannak és ezen értékek szisztematikus megsértését tovább már nem lehet tűrni

- fakadt ki az osztrák képviselő. A küldöttség magyar tagja, a momentumos Donáth Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a fideszesek sokszor arról beszélnek, hogy nincs érdemi párbeszéd a magyar jogállamiságról, de amikor elmegy egy delegáció, akkor a látogatás politikai támadásnak minősítik és ott próbálják ellehetetleníteni, ahol tudják.

Donáth Anna szerint meglepő volt, hogy például a Kúria, az Alkotmánybíróság és a Médiatanács is átvette a kormány politikai kommunikációját és politikai indíttatásból a szigorúan szakmai kérdésekre sem voltak hajlandóak válaszolni. Ezért szerinte ebből a szempontból sikertelen volt a misszió. “Más szempontból ugyanakkor mindenképpen sikeresnek minősítném ezt a látogatást. A delegáció tagjai ugyanis meg tudtak bizonyosodni arról, hogy mennyire nyitott a kormány a párbeszédre, valamint arról, hogy mennyire függetlenek a fékek és ellensúlyok biztosítására létrehozott intézményeink, a válasz sajnálatosan: semennyire” - világított rá.

A szélsőbaloldali delegált, a svéd Malin Björk többek között azt mondta, hogy egyfajta intézményesített oligarcharendszer működik Magyarországon, amely az átláthatóság hiányával küzd.

A jelentés nyomán az Európai Parlamentben a következő hónapokban egy újabb állásfoglalást dolgoznak ki a magyarországi jogállamiságról.