Ehhez a döntéshez egyhangúságra lenne szükség, ezért - ahogy a soros elnökség nevében Andrej Šircelj, szlovén pénzügyminiszter fogalmazott - később térnek vissza rá a tagállamok. Azt azonban Šircelj nem tudta megmondani, hogy erre a következő, francia elnökségi félévben sor kerülhet-e.

Egy 1997-es dokumentumról van szó, amelynek célja a káros adóversenyt eredményező gyakorlatok felszámolása, illetve ezek bevezetésének elkerülése. A módosítások egyik lényeges eleme, hogy megnöveli az Európai Bizottság hatáskörét, de csak annyiban, hogy ha a brüsszeli testület valamilyen káros gyakorlatot tapasztal, akkor a témát a tagállamok elé vihetné. Magyarország minden olyan javaslatot, amely nagyobb hatáskört, több lehetőséget biztosít az Európai Uniónak, ellenezni szokott.

A vétó miatt tiltakozott a Szociáldemokraták európai parlamenti frakciója. Az EP korábban már megszavazta a frissített kódexet, a tagállamok egyhangú szavazata nélkül azonban ez mit sem ér. Aurora Lalucq, a téma jelentéstevője szerint az elavult jogszabály egyszerűen már nem felel meg a digitalizációhoz és a globalizációhoz kapcsolódó jelenlegi kihívásoknak. “Hogy csak egy példát mondjak: a világ leghírhedtebb adóparadicsomai, mint Svájc, Hollandia, Hongkong vagy Jersey, még csak fel sem kerülnek az adóparadicsomok európai feketelistájára. A reális és szigorú kritériumok, mint például a minimális effektív adókulcs és a gazdasági tartalom minimális szintje, valamint az adóparadicsomokra vonatkozó szigorú szankciók szerepelnek azon reformok között, amelyeket az Európai Parlament támogatott a jelentésemben” - jelentette ki a baloldali politikus. Egy másik szociáldemokrata, Jonás Fernandez, a gazdasági és monetáris ügyek szóvivője pedig azt mondta, hogy

négy európaiból három arra számít, hogy az EU fellép az adózási visszaélésekkel és az adóbűnözéssel szemben. Itt az ideje, hogy meghallják hangjukat, és az adóügyeket többségi szavazással döntsék el, akárcsak más szakpolitikai területeken.

Utóbbi megjegyzés Magyarország kapcsán többször előkerül, eddig azonban akkor fogalmaztak meg ilyet, amikor a magyar kormány külpolitikai nyilatkozatokat vétózott meg, általában Oroszország vagy Kína érdekében. Az egyhangúságról a többségi szavazásra való áttérésnek mostanra egyre több ország a híve.

Utoljára hétfőn helyezkedett szembe Magyarország az EU-s államok túlnyomó többségének akaratával, amikor - a dánok társaságában - nem fogadta el a tisztességes uniós minimálbérre vonatkozó tárgyalási mandátumot. Ez a terület azonban nem igényel egyhangú döntést.

A magyar és a lengyel helyreállítási terv nem volt napirenden a pénzügyminiszterek tanácskozásán - és úgy tűnik, nem is lesz. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint nem valószínű, hogy az év vége előtt az Európai Bizottság jóváhagyásra ajánlja a két tervet, amelyek “értékelése folyamatban van”. Dombrovskis megismételte, hogy Magyarország esetében az országspecifikus ajánlásokban már megfogalmazott témákban kellene a magyar kormánynak biztosítékot adnia. Vagyis a korrupcióellenes intézkedések, az átláthatóság és a jogalkotás kiszámíthatósága akadályozza, hogy Magyarország hozzájusson az őt megillető 2500 millárd forintos forráshoz. A késedelem egyik konkrét következménye, hogy a magyar (és a lengyel) kormány nem fogja megkapni a teljes összeg 13 százalékának megfelelő előleget, a helyreállítási pénzekhez csak utólagos elszámolással juthatnak majd hozzá.