Az úgynevezett igényfelmérő misszió januárban - a magyar kormány meghívására - tanulmányozta Magyarországon a választásokkal kapcsolatos jogszabályokat, intézményi struktúrákat és beszélgettek választási szereplőkkel, az ellenzéki és a kormányoldalról is, illetve találkoztak állami szervek képviselőivel.

Ezek alapján vonták le azt a következtetést, hogy nem elegendő csak a választások környékére összpontosítani a megfigyelő missziót, hanem már azt megelőzően körülbelül egy hónappal megjelennek a szervezet képviselői. A javaslat értelmében 18 hosszú távú megfigyelő érkezik Magyarországra, akiket majd kiegészít 200 olyan megfigyelő, akik április 3-a előtt érkeznek röviddel és a választások után néhány nappal távoznak.

A teljes körű megfigyelést számos szempont indokolta a küldöttség értékelése szerint. Megemlítették az esetleges választói megfélemlítést és szavazatvásárlást, a választások médiavisszhangját, a kampányfinanszírozás átláthatóságát, a panasz- és fellebbezési eljárás eredményességét, valamint a gyermekvédelmi népszavazás egyidejű megtartásának hatását ezekre a szempontokra.

A jelentésben az is olvasható, hogy a civil társadalom, az ellenzék és sajtó képviselői kijelentették a beszélgetéseken, hogy a médiakampányok egyoldalú lefedettsége, a független magánmédia korlátozott országos elérése, valamint az óriásplakát-helyek hiánya alaposan befolyásolja a egyenlő versenyfeltételeket. A kormánypárti beszélgetőpartnerek azonban nem fejezték ki aggodalmukat a kampány lebonyolításával, valamint a választási bizottságokkal és az állami intézményekkel kapcsolatban.

Az EBESZ képviselői az aggályok közé sorolták a Magyarországon kívül élő szavazók szállításának lehetséges megszervezését és a szavazatvásárlást, különösen a kiszolgáltatott csoportok, például a romák, valamint a vidéki közösségek körében.

Megemlítik azt is, hogy az EBESZ korábbi ajánlásaival ellentétben a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályok nagyjából változatlanok maradtak a legutóbbi parlamenti választások óta, és a legutóbbi módosítások nem foglalkoztak az ODIHR és az Európa Tanács Korrupció Elleni Államcsoportja (GRECO) régóta fennálló ajánlásaival. A jogszabály nem ír elő korlátokat az egyéni adományozásra, az időközi jelentéstételre vagy az arányos szankciókra.

Ugyancsak hiányosságként értékelik, hogy hiába ajánlották, a választási panaszok felülvizsgálata során a vitafolyamat egyetlen szintjén sem garantálható a nyilvános meghallgatás.

És a korábbi ajánlások ellenére a jogszabály nem írja elő a pártoktól független állampolgári választási megfigyelést a folyamat egyetlen aspektusában sem, beleértve a választás napját is.